Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nyitókép: Mol

Falat emelt a gárdonyi csőrepedéssel érintett területen a Mol

A Mol megkezdte az izolációs fal építését, amely hosszú távon megakadályozza a szennyezés továbbterjedését Gárdony zártkerti területén, ahol egy vezeték repedése talajszennyezést okozott – tájékoztatott a vállalat.

A fal építése mintegy félmilliárd forintba kerül, a teljes kármentesítésre fordított összeg pedig a milliárdos nagyságrendet is meghaladhatja - közölték.

A Mol tavaly októberben észlelt repedést a Százhalombattát Péccsel összekötő vezetékén Gárdony zártkerti részén.

Az izolációs fal építése során a szakemberek 1,3 méter átmérőjű, körülbelül 27 méter mély, egymással átfedésben lévő furatokat készítenek, a furatban a fellazított talajt vízzel kevert cement, bentonit zaggyal töltik ki. Ez az anyag vízzáró réteget alkot, gátolva a szennyezés esetleges továbbterjedését – ismertették.

A falra azért van szükség, mert a talajba jutott üzemanyag egy 15-17 méter mélyen fekvő agyagos rétegen terül szét, amelynek enyhe lejtése miatt a szennyezés lassú, de folyamatos mozgása a jövőben nem kizárható. A legmegbízhatóbb megoldás egy folyadékzáró izolációs fal, amely az üzemanyag és a felszín alatti víz áramlási irányát egyaránt figyelembe veszi – fejtette ki a közleményben Tamás Csaba, a kivitelezést végző Békés Drén cégvezetője.

A szennyezés egy 30-40 méter sugarú kört érint és nem terjedt tovább. A technológia használatának az a célja, hogy ez hosszú távon is biztosított legyen. A Mol az elmúlt hónapokban egy automatizált rendszert állított üzembe a talajba került üzemanyag eltávolítására.

A közlemény idézi Kozma Szabolcsot, a Mol Magyarország logisztikai vezetőjét, aki kiemelte: az izolációs fallal megakadályozható, hogy a szennyezés átterjedjen a város más területeire vagy a Velencei-tó vízgyűjtőjére.

A fal kiépítése körülbelül egy hónapig tart, az előkészítő munkálatokkal és a helyreállítással együtt pedig összesen mintegy 2,5 hónapot vesz igénybe. A résfal kialakítását követően a Mol teljes körű helyreállítást és kártalanítást végez.

A közleményben a vállalat felidézte, hogy az eset óta folyamatosan dolgoznak a szennyezés felszámolásán, valamint a terület helyreállításán. Mintegy 1614 tonna szennyezett földet elszállítottak, majd megkezdődött a szennyezés felmérése. Ennek során kutatófúrásokat mélyítettek és ezeket a lefúrt kutakat úgy alakították ki, hogy amennyiben abban találnak gázolaj-, illetve benzinszennyeződést, azt ki tudják onnan termelni. Jelenleg 30, üzemanyag eltávolítására szolgáló kút üzemel a területen, amelyekkel kezdetben naponta 500-600, majd az automatizált, telepített szivattyúkkal működő rendszer üzembe állítását követően már napi 700-1300 liter üzemanyagot távolítanak el a talajból. Eddig összesen közel 100 köbméter üzemanyagot sikerült kitermelni.

A felszín alatti közeg szennyezettségének nyomon követésére további monitoring kutakat alakítottak ki, jelenleg mintegy 35-40 figyelő kút található a területen. A Mol rendszeresen egyeztet az illetékes hatóságokkal, az önkormányzattal és tájékoztatja a lakosságot is – írta közleményében a vállalat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×