Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Nyitókép: forrás: Speciálterv látványterv

Elkezdődött a mohácsi Duna-híd építése

Közel 120 éve, hogy először megfogalmazódott az igény a hídépítésre, de valahogy sosem úgy alakultak a dolgok, hogy meg is valósulhatott volna.

Több mint egy évszázados történet ért véget happy enddel, amikor 2024 végén az Építési és Közlekedési Minisztérium beruházásában, a Duna Aszfalt Zrt. generálkivitelezésében elkezdődött az épülő mohácsi Duna-híd projektje - írja összefoglalójában a Magyar Építők.

A hídépítési törekvések közel 120 éve indultak. A mohácsi híd ügye hosszú évek után a rendszerváltás után került elő ismét, ennek egyik legfőbb lépéseként 1992-ben létre jött a Mohácsi Duna-híd Alapítvány (MDHA), amely szerint a híd által Mohács az EU déli kapujává válhat, és viszonylag kis ráfordítással kereskedelmi csomópont születhet belőle.

Az érvek között szerepelt, hogy régi vágya a környéken élőknek a túlterhelt komp, illetve a légvonalban 28 kilométerre lévő legközelebbi híd kiváltása.

A 2010-es választások előtt több politikus kampányában jelent meg a mohácsi híd megépítése, amelyre újabb megvalósíthatósági tanulmány (2014), majd környezeti hatástanulmány (2016) is készült, hogy aztán a kormány 2017-ben határozatban rendelje el a mohácsi Duna-híd terveinek elkészítését - írják.

A terveket 2022 végére készítette el a SPECIÁLTERV Kft, azonban a szintén 2022-ben bevezetett beruházási stop ismét parkolópályára tette a projektet. Később a kormány határozatban mondta ki, hogy a projekt felmentést kap a beruházási stop alól, így 2024 végén a Duna Aszfalt Zrt. elkezdhette a munkaterület előkészítését. Ezzel egyidejűleg azt is nyilvánosságra hozták, hogy a beruházás költségvetése 300-320 milliárd forint lesz, a hozzá vezető útszakaszokkal együtt.

Így a mohácsi Duna-híd lesz a Magyarországon valaha épült legdrágább híd.

A korábbi csúcstartó a Kőröshegy-völgyhíd volt, ami "mindössze" 51,175 milliárd forintból készült el, ekkor egy 14,2 kilométer hosszú autópálya-szakasz is létrejött 76 milliárd forintból.

Szakemberek szerint történelmi, földrajzi, hídszakmai, gazdasági szempontok alapján várhatóan jó ideig a mohácsi híd lesz az utolsó vidéki Duna-híd Magyarországon.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Az egész világot bejárta az Alternatíva Németországnak (AfD) két héttel ezelőtti választási győzelme Szász-Anhaltban, történelmi léptékű fejlemény ugyanis, hogy a második világháború óta először kerülhet egy szélsőjobboldaliként számontartott párt valamely német tartomány élére. A szász-anhalti diadal előtt, 2024-ben Türingiában már ugyan az AfD szerezte a legtöbb voksot, de kormányt nem tudott alakítani. A „választási szuperévnek” azonban nincs vége, ma újabb tartományokban járulnak az urnákhoz Németországban, a két szavazás pedig nemcsak a radikális, populista jobboldal folytatódó előretörése miatt kecsegtet izgalmakkal, hanem azért is, mert a szász-anhalti eredmény láttán az AfD-ellenes szavazók is lázba jöhetnek. Mutatjuk, mire érdemes figyelni Berlinben és Mecklenburg-Előpomerániában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×