A szervezet felidézte: a január 31-én éjszaka megjelent kormányrendelet értelmében az ipari méretű naperőművek által betáplált villamos energia átvételi árát a 2024-es szinten rögzítik, függetlenül attól, hogy milyen inflációs folyamatok zajlanak a következő években.

Álláspontjuk szerint elfogadhatatlan, hogy a kormány előzetes szakmai egyeztetés nélkül, háborús veszélyhelyzetre hivatkozva hoz több száz vállalatot negatívan értintő döntést. Az inflációkövető árazás felfüggesztése többszáz ipari naperőműprojekt megtérülését teszi bizonytalanná, miközben a megújulóenergia-szektor egyike volt azon kevés területeknek, ahol Magyarország lépéselőnybe kerülhetett volna a fenntartható energiatermelésben.

Mint írták,

a háztartási napelemes rendszerek megtérülését szinte teljesen ellehetetlenítette a kormány azzal, hogy 5 forintra csökkentette a napelemes rendszerek által hálózatba visszatáplált villamos energia árat kilowattóránként.

Az MNNSZ szerint a KÁT rendszerből való kilépés lehetőségét pozitív ösztönzőkkel - a 42 százalékos Robin Hood adó eltörlésével - nem pedig mesterséges akadályok és szankciók bevezetésével kellene elősegíteni.

Mindezek miatt a szövetség jelenleg vizsgálja a jogszabálymódosítás alkotmányossági és jogi megtámadásának lehetőségét. Amennyiben a jogi elemzések megerősítik, hogy a rendelet sérti a jogbiztonságot és a beruházási szerződésekben rögzített garanciákat, a szövetség meg fogja tenni a szükséges jogi lépéseket - hangsúlyozták.