A filmben Krausz Ferenc először meséli el élete történetét, a nézők bepillanthatnak egy szerény, alázatos ember életébe, akit a tudomány iránti szenvedély és a kíváncsiság hajt. A film bemutatja a tudós áttörő felfedezését, amellyel láthatóvá tette az elektronokat, új fejezetet nyitva a tudományban és az emberiség jövőjében.
Krausz Ferenc életútját a határok folyamatos feszegetése és a kitartás jellemzi - hangsúlyozta Kiss Gábor István rendező a sajtóvetítés után. Kiemelte: Krausz Ferencnek
"van víziója, kezd valamit azzal a helyzettel, hogy a Nobel-díj felhívja a figyelmet arra a tudományos eredményre, amit elért".
A Nobel-díjas tudós mindehhez hozzátette a személyiségéből fakadó, gyerekkorában, a móri évek alatt megtanult szorgalmat és állhatatosságot. „Minket az érdekelt, hogy milyen volt az az életút, ami oda vezetett, hogy sok-sok évtizednyi kutatás után a gyakorlatban válaszolta meg az elméleti fizika egyik kérdését ” – mondta a rendező. Kiss Gábor István hangsúlyozta, hogy a Nobel-díj nem az életút végállomása, hanem csak egy pillanat Krausz Ferenc életében, az orvosdiagnosztikai eljárások fejlesztésén keresztül mindannyiunk életét jobbá teheti a felfedezés.
Krausz Ferenc mindig új módszereket keres, rendkívül nyugtalan elme, aki önmagát is mindig próbálja a maximális tudás határáig vinni - fogalmazott a rendező. Elmondta, ahhoz hogy közelebb hozzák a nézőkhöz a tudós személyét, elmentek vele például futni azokra a helyszínekre, ahol a kevés szabadidejét tölti.
A rendező szerint Krausz Ferenc életútja megmutatja, hogy a munka, a kitartás, a kíváncsiság és a közös célok ereje messzire vezethet.
A forgatás tavaly novemberben Stockholmban kezdődött, majd Szaúd-Arábiában az attoszekundumos laboratóriumban, Washingtonban, Münchenben, Bécsben, Móron és Szegeden is dolgoztak.
Krausz Ferenc úgy nyilatkozott, hogy a forgatás elején furcsán érezte magát, mert ilyen szerepkört először vállalt el. „De ahogy haladtunk előre, egyre jobban átéreztem azt, hogy a filmnek nagyobb jelentősége lehet annál, mint hogy a munkámat és a mindennapjaimat mutassa be. Lehet olyan üzenete, amely a közvetlen munkán túlmutat, és ezáltal a motivációm is megnőtt" - fogalmazott a fizikus.
A kutató a tudományos sikerei után is ugyanaz az ember maradt, mint aki Mórról elindult. „Mindig is a habitusom középpontjában állt, hogy alázatosnak kell lenni. És hálásnak azért, mert megadatott az a lehetőség, hogy olyan munkát végezzek, amit igazából hobbinak érzek és ami nap mint nap hajt előre” – mondta. Hozzátette: pályáján olyan emberekkel dolgozhatott együtt, akik gazdagították és hozzátettek valamit a képességeihez. „Ez egy olyan fantasztikus privilégium, amiért hálás vagyok az életnek” – magyarázta.
Krausz Ferenc elmondta: Rubik Ernő írta egyik könyvében, hogy a tudósoknak mindig a megfelelő kérdéseket kell feltenniük. "Nálam is az játszódott le, hogy feltettem azt a kérdést, hogy igazából miért csinálom azt, ami csinálok. Hol találom meg azokat a problémákat és kérdéseket, amik számomra hajtóerőt tudnak szolgáltatni akár évtizedeken át ahhoz, hogy haladjak egy úton előre” – hangsúlyozta.
A tudomány iránt érdeklődő fiataloknak Krausz Ferenc azt üzente, ne legyenek restek, ne sajnálják az időt arra, hogy megtalálják azt a legfontosabb kérdést , amely később iránytűként szolgálhat számukra.
A sajtóvetítés után Krausz Ferenc felajánlotta a közmédia Jónak lenni jó! című adománygyűjtő kampányának a film plakátját, amit a kézjegyével látott el. Az elektronok nyomában című dokumentumfilm producere Lajos Tamás, operatőre Gajdics Dávid, vágója Vághy Anna, a zeneszerző Dózsa Péter.
