Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.54
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

Bioélelmiszereket ehetnének az iskolások

Bioforradalomra számít a hazai közétkeztetésben a Magyar Biokultúra Szövetség. A szervezet a nemrégiben lezárult Biokultúra Tudományos Nap zárónyilatkozatában fogalmazta meg célként, hogy az itthon termelt bioélelmiszerek kerüljenek be a közétkeztetésbe, ahelyett, hogy elhagyják az országot.

A bioélelmiszerek árai az elmúlt időszakban jelentősen csökkentek – mondta Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke, aki szerint ráadásul soha nem volt ekkora a fogadókészség a kormányzat részéről. Az InfoRádióban felhívta a figyelmet: a bioélelmiszerek aránya a hazai étkezésben, vásárlásban nagyon alacsony. Pontos számai nincsenek a szervezetnek, ugyanis nem készül ilyen statisztika, de 1-2 százaléknyira becsülik.

„A Covid megemelte a biotermékek iránti keresletet, míg a mostani háború a hozzá kapcsolódó életszínvonal-romlás miatt elkezdte csökkenteni. És mivel a magyar biotermékek túlnyomó része, 80-90 százaléka nyugat-európai piacokon talált vevőre, az áruk most sok esetben Magyarországon maradnak.

Jó esetben bioként használják fel őket, de gyakran szokványos termékként értékesítik,

ugyanúgy, mintha nem biotermék lett volna” – vázolta a helyzetet Roszík Péter.

Említett ugyanakkor jó példákat is, ugyanis vannak olyan települések, iskolák, ahol jelentős arányban használnak fel bioélelmiszereket, egyes időszakokban az alapanyagok több mint fele bio minősítésű volt. Az alelnök szerint nagyon jó tapasztalatok születtek, ezért nagyon remélik, hogy sikerül a most indított akciójuk, és bekerülhetnek a bioélelmiszerek a közétkeztetésbe.

Dán tapasztalatok alapján minden, a közétkeztetésre szánt euró 35 euró megtakarítást jelent az egészségügyben, ráadásul az itthon termelt bioélelmiszerek bevezetése a közétkeztetésbe nem jelentene jelentős többletköltséget. „Tizenöt éve próbálunk ezen a területen aktívak lenni a Magyar Biokultúra Szövetségben. Rengeteg döntéshozót elértünk, minisztériumokat is, és most először érzékeltük azt, hogy a kormányzat irányából van igény információkra erről a területről, van igény arra, hogy számoljuk, kalkuláljunk, úgyhogy most nagy bizakodással vagyunk az iránt, hogy tényleg lesz előrelépés” – fogalmazott Roszík Péter.

Az idei Biokultúra Tudományos Nap zárónyilatkozatának aláírói készen állnak arra, hogy az ezen a területen dolgozó más szervezetekkel együttműködve megadják a társadalmi, tudományos és szervezői hátterét egy ilyen nagyszabású közétkeztetési átalakításnak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×