Semjén Zsolt éves beszámolójában kiemelte, a kormány ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy nem lehet összekeverni az őshonos nemzetiségeket az utóbbi időben bevándorló egyéb etnikai csoportokkal, mert ez "méltánytalan lenne" az őshonos nemzetiségekkel szemben.

Magyarországon a tizenhárom őshonos nemzetiségnek joga van az önkormányzatisághoz, a nemzeti hagyományuk, nyelvük, identitásuk megőrzéséhez, és az államnak minden segítséget meg kell adnia ezek megvalósításához - jelentette ki a politikus.

Elmondta, hogy 2010-hez képest legalább hatszorosára növekedett az őshonos nemzetiségek támogatása.

Az önkormányzatok által fenntartott nemzetiségi iskolák száma a 2010-es 12-ről mostanra 108-ra nőtt, és "nagy innováció volt", hogy azoknak az állami vagy települési önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanoknak a tulajdonjogát, amelyekben nemzetiségi iskola működik, megkapták a nemzetiségi önkormányzatok - ismertette a miniszterelnök-helyettes.

Elmondta azt is, hogy a nemzetiségi pedagógusok pótléka 40 százalékra emelkedett, a nemzetiségi pedagógusok ösztöndíjprogramjában 846 pedagógus nyert el támogatást összesen 1,1 milliárd forint értékben, nemzetiségi tanulmányok ösztöndíjban pedig 458 tanuló részesült 370 millió forint összértékben.

A Bolgár Oktatási és Kulturális Központ kialakításához 4,7 milliárd forinttal, a biatorbágyi Ritsmann Pál Német Nemzetiségi Általános Iskola felújításához 1,3 milliárd forinttal, a Rákóczi útra tervezett szlovák központ megvalósulásához pedig kétmilliárd forinttal járult hozzá az állam - sorolta Semjén Zsolt.

Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló ahhoz kért segítséget, hogy magyar tulajdonba kerülhessen az a telek, amelyen a budapesti bolgár templom van, mivel ez jelenleg a bolgár állam tulajdona, valamint hogy még több Magyarországon élő bolgár kaphasson magyar állampolgárságot.

Semjén Zsolt megígérte, hogy lépéseket tesznek majd ezekben az ügyekben.

Koranisz Laokratisz görög nemzetiségi szószóló azt hangoztatta, hogy a múlt héten rendezett, a Nemzeti kisebbségek helyzete az EU-ban című nemzetközi konferencián hallottak alapján a magyar nemzetiségek helyzete "nagyon rendben van".

Szolga József horvát nemzetiségi szószóló arra tett javaslatot, hogy az iskolákhoz hasonlóan a kulturális intézmények tulajdonjogát is megkaphassák a nemzetiségi önkormányzatok.

Semjén Zsolt egyetértett a felvetéssel, amelyhez - mint mondta - törvénymódosítás szükséges.

Rónayné Slaba Ewa Maria lengyel nemzetiségi szószóló sajnálatosnak nevezte, hogy a lengyel-magyar kapcsolatok nem felhőtlenek, ugyanakkor elmondta, hogy a Magyarországon élő lengyelek szerencsére nem érzik úgy, hogy hátrányos helyzetben lennének emiatt. Elmondta továbbá, hogy az iskoláiknak és múzeumaiknak nagyobb ingatlanokra lenne szükségük.

Semjén Zsolt arra biztatta a szószólót, hogy kezdeményezzenek erről tárgyalásokat.

Kreszta Traján román nemzetiségi szószóló Románia schengeni csatlakozása mellett emelt szót.

Semjén Zsolt a témával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy méltánytalan, hogy még nem vették fel a schengeni övezetbe Romániát, pedig már minden feltételt teljesített. Megjegyezte továbbá, hogy a magyar uniós elnökség egyik kiemelt célja a csatlakozás előmozdítása.

Paulik Antal szlovák nemzetiségi szószóló a szlovák evangélikusok Rákóczi úti templomával kapcsolatban elmondta, hogy nagyon lassan alakulnak a dolgok, de már sikerült elbontani a nem oda illő épületelemeket és elkezdték a tető felújítását is.

Semjén Zsolt kiemelte, hogy neki "szívügye" a projekt, amelyet kiemelt beruházássá is nyilvánítottak.

Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló megköszönte, hogy a legmagasabb szinten támogatja a kormány a nemzetiségüket az országok közötti "fagyos hangulat" ellenére, továbbá nemzetiségük növekvő száma miatt egy megfelelő méretű kulturális központ és templom létrehozásához kért segítséget.

Válaszában Semjén Zsolt arról beszélt, hogy várakozása szerint az orosz-ukrán háború befejezése után sok ukrán marad Magyarországon, akiket integrálni kell majd a magyarországi ukrán életbe.