Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
311.15
bux:
133168.5
2026. április 28. kedd Valéria
Hallway and lockers in a empty school.
Nyitókép: groveb/Getty Images

Számos oktatási intézményben volt szükség átfogó vizsgálatokra

A legtöbb esetben a gyenge kompetenciamérési eredmények, illetve a magas lemorzsolódási arányok miatt vizsgálódtak az OH szakértői.

Eddig 120 köznevelési intézményben volt átfogó, komplex ellenőrzés, idén októberben és novemberben pedig további 25 intézményben valósul meg – közölte az Oktatási Hivatal (OH) a Népszava érdeklődésére.

A komplex ellenőrzések 2022 májusában indultak, miután a kormány egy rendeletmódosítással bővítette ki az iskolai ellenőrzések típusait. Az OH szakértői bizottságának, akár külsős szakértők bevonásával akkor kell átfogó vizsgálatot indítania,

  • ha egy iskola az országos átlagnál kimutathatóan alacsonyabb eredményeket ért el a kompetenciamérések során;
  • ha az intézmény vagy az intézményvezető legalább három területen 60 százalék alatti, vagy egy területen 30 százalék alatti eredményt ért el a pedagógiai-szakmai ellenőrzéskor;
  • ha a tanulói lemorzsolódás mértéke magasabb a megyei vagy az országos átlagnál;
  • ha egy intézmény nem készített fejlesztési, intézkedési terveket a problémák orvoslására.

Az OH adatai szerint azoknak az intézményeknek a száma, ahol ellenőrzésekre kellett sort keríteni, egy év alatt majdnem a duplájára nőtt. A Népszava legutóbb tavaly októberben számolt be az ellenőrzésekről, akkor még „csak” 68 köznevelési intézmény átfogó vizsgálatára került sor.

Az OH közlése szerint a kompetenciamérési eredmények miatt eddig 82 esetben, a tanulói lemorzsolódás miatt 77 esetben, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés kapcsán készítendő fejlesztési vagy intézkedési terv hiánya miatt 41 esetben indult ellenőrzés. Az esetszámok összességében azért magasabbak a vizsgálatba bevont iskolák számánál, mert egy intézményen belül egyszerre több szempont alapján is indulhat ellenőrzés – olvasható.

Az OH a lap érdeklődésére azt is közölte, hogy a korábban vizsgált intézményeknél eddig 15 esetben történt utóellenőrzés. „Az eddigi utóellenőrzések megállapították, hogy a komplex ellenőrzést követően az intézmények az intézkedési tervben foglaltakat jellemzően végrehajtják, a célok négy intézményben részben, két esetében nem valósultak meg. A komplex ellenőrzést követően két intézményben történt fenntartói intézkedés” – írták.

A Népszava megjegyzi: a komplex ellenőrzések elindítását korábban több szakértő és szakmai szervezet kritizálta, elsősorban azért, mert az oktatásirányítás az intézményekre hárítja a problémák megoldását.

Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×