eur:
399.53
usd:
368.15
bux:
86674.79
2025. március 14. péntek Matild

Csatornazárás, homokzsákfal, vízmérce – így épül fel Budapest árvízi védekezése

Árvíz esetén hogy nem tör be a víz a vízszintnél mélyebben lévő csatornahálózatba, az árvízvédelemben kinek mi a dolga és felelőssége, a talajvíz meddig emelkedik a Dunával szinkronban? Ezekre a kérdésekre is válaszolt Gerőfi-Gerhard András, a Fővárosi Csatornázási Művek műszaki vezérigazgató-helyettese az InfoRádió Aréna című műsorában.

A fővárosi csatornahálózatnak 400 ponton van üzemi kapcsolata a Dunával, amelyek az egyesített rendszerű csatornahálózatnak a záporvízkiömlőit, túlfolyóit jelentik. Amikor a Duna vízállása megemelkedik, akkor ezeken a kiömlési pontokon keresztül a Duna visszaáramolhatna a csatornahálózatba, ezért ezeknek a zárásáról és a védelméről is gondoskodnunk kell. A védekezés egy nagyon szigorúan meghatározott protokoll szerint történik. A vízállásnak megfelelően megvan lajstromban, hogy mely pontokon kell beavatkozást végeznünk. A különböző beavatkozási pontokhoz, különböző zárási pontokhoz megvannak a műszaki megoldások, hogy hogyan kell a zárást elvégezni, és ahogy a Duna-víz emelkedik, úgy megyünk folyamatosan a mi kis lajstromunkba, és egymás után az aktuális vízállásnak megfelelően elvégezzük a hálózaton a megfelelő zárásokat – magyarázta Gerőfi-Gerhardt András, a Fővárosi Csatornázási Művek műszaki vezérigazgató-helyettese. Hozzátette azt is, hogy ha visszafolyna a víz, akkor felszíni kiöntések lehetnének, mert Budapest egyes területei mélyebben helyezkednek el a Duna vízállásához képest.

A szakember az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, hogy nagyjából 700 centiméteres vízállásig a csatornahálózatban kell védekezni, 700 centiméter fölött már megjelennek a felszíni zárások is, 800 centiméter fölött megjelennek a nagy volumenű felszíni építkezések is, mint a Margitsziget vagy a Római-part védelme.

Arról is beszélt Gerőfi-Gerhardt András, hogy a szennyvíztisztító telepek a magas dunai vízállásnál is zavartalanul működnek, ezt megfelelő szivattyúkkal oldják meg. Gondot inkább az jelent, ha csapadék is van, mert azt is a csatornarendszer vezeti el, ugyanis Budapesten, elsősorban a belső kerületekben, nagyrészt egyesített rendszerű a hálózat. "Ezeken a területeken egy nagy cső van, amely csapadékmentes időben viszi a szennyvizet, és amikor megjelenik az eső, akkor ugyanez a csatorna vezeti el a csapadékvizet. Viszont ha magas a Duna vízállása, akkor a Duna irányába gravitációsan a záporvíz nem fog tudni kifolyni, akkor már csak gépészettel tudjuk átemelni, és ez valamivel azért kisebb kapacitás, minthogyha gravitációs kivezetés lenne lehetséges" – magyarázta a Fővárosi Csatornázási Művek műszaki vezérigazgató-helyettese.

Amikor levonul az ár, akkor a víz távoztával fordított sorrendben kell a munkát elvégezni, a zsilipeket kinyitják, a felszínen a homokzsákokat elszállítják, a mobilgátakat pedig leszerelik. Előbbiről elmondta, hogy megvannak a korlátai.

"Egyrészt minél magasabb homokzsákfalat építünk, annál szélesebb falat kell építeni, hogy meglegyen az a tömeg, amely a víznyomásnak ellen tud állni. Ezenfelül a homokzsákfalat bordákkal meg mentett oldali rézsűkkel megtámasztjuk, és ezáltal adunk neki egy állékonyságot" – magyarázta, de hozzátette, itt elkerülhetetlen, hogy valamilyen mértékű átszivárgás legyen, ezért a mentett oldalon ellennyomó medencéket lehet építeni, vagy olyan ideiglenes tereléseket, amelyekkel a vizet elvezetik egy szivattyúálláshoz.

A Duna vízszintjének a méréséről elmondta, hogy van egy kitüntetett vízmérce Budapesten, a Vigadó téri vízmérce, az a nulla pont, és ehhez viszonyítanak, de különböző folyók különböző szakaszain más jellegű viszonyítási rend, más vízmércéhez mérnek. Árvíz esetén 4-5 nap áll rendelkezésre a felkészülésre, csak az jelent gondot, ha újabb csapadék érkezik a Duna vízgyűjtőjén. A szakember szerint

a mostani előrejelzések és modellek pontosak voltak.

A mértékadó vízszint felett 1,3 méterrel tervezik Budapesten a védműveket, de a viszonyítási pont itt is eltérő, gyakorlatilag árvízvédelmi szakaszonként és Duna jobb és bal partja szerint meg van határozva, hogy milyen szintekkel kell az árvízvédelemnek kalkulálnia: például a Margitszigeten 800 centi felett kell védekezés, a Római-parton már 750 centis vízállásnál.

Budapesten a csatornazárási feladatokat a Fővárosi Csatornázási Művek szakemberei végzik, a külsősök behívása akkor kezdődik, amikor a nagy volumenű építkezések indulnak. A Nánási és a Királyok útján már alvállalkozók munkagépei dolgoznak, mert hatalmas mennyiségű agyagot kell megmozgatni, a Margitszigeten szintén hatalmas homokzsákfalat kell megépíteni, ott három alvállalkozót vontak be.

Gerőfi-Gerhardt András elmondta, hogy a talajvíz együtt mozog a Duna vízszintjével, ezért előfordulhat, hogy nem várt helyeken, mentett oldalon megjelennek bizonyos belvizek, buzgárok, vízszivárgások, fakadó vizek. Ezeket ilyenkor lokalizálni kell, és aztán ezek a dunai árhullámmal együtt levonulnak, de előfordulhat, hogy helyi védekezésre is szükség lehet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Vakmerő újoncok, McLaren-áttörés és az elnyűhetetlen címvédő – ezt várja a szakértő az idei F1-es szezontól

Vakmerő újoncok, McLaren-áttörés és az elnyűhetetlen címvédő – ezt várja a szakértő az idei F1-es szezontól

Nagyon jó összképet mutat a Forma–1 2025-ös mezőnye, a jelenlegi számítások szerint azonban a McLaren versenytempóban körülbelül három tizedmásodperccel veri a közvetlen üldözőket – mondta az InfoRádióban a Motorsport Online főszerkesztője. Vámosi Péter arról is beszélt, hogy a szezonnyitó Ausztrál Nagydíj végeredménye alapján még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni az erőviszonyokról.

Csizmazia Gábor: a békéhez vezető úton sokkal több a kérdőjel, mint gondolnánk

Az amerikai–ukrán tárgyalásokról, az ezzel kapcsolatos amerikai igényekről, Volodimir Zelenszkij magatartásáról, vagy éppen a trumpi intézkedések republikánus és demokrata olvasatáról is beszélt Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.14. péntek, 18:00
Zsigmond Gábor
a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
Reagált Putyin a tűzszüneti javaslatra, összeomlottak az ukrán vonalak Kurszkban – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Reagált Putyin a tűzszüneti javaslatra, összeomlottak az ukrán vonalak Kurszkban – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Továbbra is egymástól eltérő jelentések érkeznek a kurszki régióból, miután az elmúlt napokban az orosz hadsereg áttörte az ukrán védelmet, és majdnem teljesen visszaszerezte azt a kiszögellést, amelyet még a nyáron foglalt el Ukrajna. Délután reagált Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrán-amerikai tűzszüneti javaslatra, de nem mondta ki határozottan, hogy elutasítja-e azt vagy sem, hanem további megbeszéléseket helyezett kilátásba Donald Trump amerikai elnökkel. Trump nem sokkal később maga is megszólalt, pozitívan értékelve Putyin szavait, és azt mondta, kész tárgyalni az orosz elnökkel. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint azonban az orosz államfő csak újabb manipulációt mutatott be. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×