Az eddig vizsgált felszíni vizeinkhez képest a Bodrogban egy nagyságrenddel nagyobb mértékben találtak mikroműanyagot, egy köbméterben átlagosan 215 részecskét. Mikroműanyagnak neveznek minden 5 milliméternél kisebb, környezetben előforduló műanyag részecskét.

"Egyre több információ áll rendelkezésre, hogy az ökoszisztémát, illetve az embereket is érintheti ez a szennyezés, de nagyon fontos leszögezni azt, hogy pontos adatok még nem állnak rendelkezésre. Pont azért, mert ez egy nagyon széles anyagcsoport, nagyon változó, hogy hol, milyen mennyiségben fordulnak elő a környezetben, illetve nagyon nagy kérdés, milyen expozíciós útvonalon juthatnak el az emberekhez" – mondta az InfoRádióban Bordós Gábor, a Eurofins Analytical Services Hungary Kft. mikroműanyag-vizsgáló laboratóriumának vezetője.

A különböző műanyag termékekhez társítható a biszfenol-A anyagnak a jelenléte, illetve megjelenése a környezetben, mely egyfajta lágyítószer. "Ez bizonyítottan rákkeltő anyag, kimutattuk nagyon kicsi koncentrációban ugyan, de a Bodrogban is" – hangsúlyozta a kutató.

A mikroműanyagok változatos módon kerülhetnek a felszíni vizekbe. "Léteznek elsődleges mikroműanyagok, melyeket eleve ilyen kis méretűre gyártunk. Ezeket például a kozmetikai iparban használták előszeretettel, de az a jó hír, hogy az EU ezek ellen elkezdett fellépni és olyan szabályozásokat hozni, hogy ezeket az elsődleges mikroműanyagokat kiváltsák. Másodlagos mikroműanyagoknak nevezzük azokat a műanyagrészecskéket, melyek a környezetbe kerülő nagyobb hulladékokból fizikai-kémiai aprózódás útján jönnek létre" – mondta Bordós Gábor.

Nagyon ellenálló anyagnak ismerjük a mikroműanyagokat, mégis aprózódnak, de a biológiai lebomlásuk nem valósul meg, illetve csak nagyon lassan, "emberi léptékkel beláthatatlan idő alatt".

Az Európai Unió ivóvíz-direktívájához igazodva 2026-tól a magyar jogrend is szabályozza a biszfenol-A jelenlétét az ivóvízben literenként 2,5 mikrogrammos határértékkel.