A tájékoztatás szerint az ÉKM építészeti államtitkársága által összeállított új építésügyi keretrendszer alapján – összhangban tavaly év végén elfogadott, a magyar építészetről szóló törvénnyel –

• a korábbinál nagyobb területen lesz tilos a beépítés, emellett
• az új szabályozás megvédi a strandokat és a zöldterületeket és
• természetes partszakaszok kijelölésével elősegíti a természetes és természetközeli növényzettel borított területek ökológiai állapotának fenntartását.

Az államtitkárság augusztus 31-ig várja a tervezettel kapcsolatos véleményeket, az önkormányzatoktól, a szakmai és civil szervezetektől a vizpartiterv@ekm.gov.hu email címen – írták a közleményben.

Augusztus a Balaton hónapja, ezért augusztus 1-jén kezdte meg az ÉKM a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek felülvizsgálatát célzó, a Balaton vízparti területeinek területfelhasználási követelményeiről szóló kormányrendelet-tervezet, illetve a mellékletét képező Vízparti Terv előzetes szakmai egyeztetését. A véleményezésre egy hónap áll rendelkezésre Az előterjesztő Építési és Közlekedési Minisztérium az észrevételeket a vizpartiterv@ekm.gov.hu címen fogadja – olvasható.

A Vízparti Terv tervezete a ezen a felületen érhető el.

Kiemelték, az új kormányrendelet-tervezet (BATÉK) célja, hogy megújítsa a Balaton vízparti területeire vonatkozó építésügyi keretszabályozást, megteremtse a területrendezési terv – Vízparti Terv – településrendezési terv - építési előírások világos és átlátható rendszerét, visszaszorítsa a vízparti területek beépítését, elősegítse a természetes és természetközeli állapotú területek hatékonyabb védelmét, megakadályozza az ökológiai degradációt, erősítse és ösztönözze a vízparti területek közcélú használatát, valamint a táji adottságok megőrzését, továbbá megteremtse a vízszintszabályozáshoz alkalmazkodó új területhasználat jogszabályi feltételeit.

Hozzátették, mindez összhangban van a tavaly év végén elfogadott, a magyar építészetről szóló törvénnyel, ami szintén jelentős lépéseket tett a balatoni környezet megőrzése érdekében.

Az elmúlt évtizedekben jelentős anomáliát okozott a Balaton körüli építkezések és a természetes környezet eltűnésének problémája. Mindez azért is történhetett, mert a szabályozás elavult volt – fűzték hozzá.

Ismertették, ezt a szabályozást korszerűsítik most, ennek a folyamatnak az első lépése az új építészeti törvény volt, most pedig elkészült a Vízparti Terv, ami a mára meghaladott, közel 20 éves vízpart-rehabilitációs tanulmányterveket vizsgálja felül.

A változtatást a társadalmi-gazdasági igények változása (a járvány hatásaként felújítási és apartmanház-építési láz, új üdülő- és lakóterületek kijelölésének igénye, kempingek megszűnése, nagyhajós kikötők építésére irányuló fejlesztési szándék, halászati helyett horgászati igények előtérbe kerülése), a terület- és településrendezési szabályozás változása, a szabályozási vízszint módosítása, továbbá természeti változások (nádasok mennyiségének és minőségének csökkenése) tették sürgetővé és szükségszerűvé – hívták fel a figyelmet a közleményben.

Rámutattak arra, hogy már a Vízparti Terv jelen tervezete is széles körű ágazati és önkormányzati egyeztetésen alapul. A Vízparti Terv szakmai megalapozottságát a természetvédelmi, vízügyi, illetve hajózási államigazgatási szervek bevonásával megvalósult kiterjedt ágazati konzultációk biztosítják.

Hangsúlyozták, a Vízparti Terv számos szigorítást tartalmaz,

célja, hogy ne csak egy egyszerű szabályozás, hanem Balaton védő terv legyen, ami segít megőrizni a Balaton egyedi, különleges természeti, épített és kulturális környezetét.

A Vízparti Terv szigorításai közül kiemelték, a Vízparti Terv területi hatályának kiterjesztésével a szabályozás még nagyobb parti területet véd a beépítés (új beépítésre szánt területek, új lakó- illetve gazdasági területek kijelölése, továbbá a beépítési paraméterek növelése) ellen.

A kikötői helyszínek Vízparti Tervben történő rögzítése ellehetetleníti a nemkívánatos fejlesztéseket: kikötő csak ott létesíthető, ahol a Vízparti Terv ezt jelöli.

A Vízparti Terv védi a zöldterületeket és strandokat: a Vízparti Tervben jelölt zöldterület főszabályként egyáltalán nem, a strand pedig kizárólag zöldterület övezetbe sorolható át. A közhasználatú balatoni strandok magántulajdonosok részére nem idegeníthetőek el.

A beépítetlenül megőrzendő parti területsáv védi a közvetlen vízpartot a beépítés (épület, úszómedence, illetve egyéb, a helyi építési szabályzat által tiltott építmény elhelyezése) ellen.

A Vízparti Terv természetes partszakaszok kijelölésével segíti elő a természetes és természetközeli növényzettel borított területek ökológiai állapotának fenntartását, rehabilitációját, illetve védi a szárazulati nádasokat.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkársága várja az észrevételeket - tájékoztatott a szaktárca.