eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pexels.com

Izgalmas számok érkeznek a hazai nagy vizek fogásairól

A horgászfogás - nem a megfogott, hanem a vízpartól elvitt (kifogott) halak - mennyisége éves összevetésben 0,2 százalékkal, 4488 tonnára nőtt 2023-ban; a fogások legnagyobb részét a ponty, a keszegfélék, az ezüstkárász és az amur adta – közölte az Magyar Országos Horgász Szövetség a honlapján.

A szövetség a horgászvizek egységes éves jelenléti, fogási és telepítési statisztikája alapján megállapította, hogy tavaly is a ponty adta az összes horgászfogás túlnyomó többségét, mintegy 63 százalékát, 2841 tonna kifogott mennyiséggel. Második helyen 429 tonnával a keszegfélék álltak, a harmadik helyet pedig 232,5 tonnával az ezüstkárász szerezte meg. Ezt követte 234 tonnával az amur, amelynek fogási eredménye évek óta stagnál, ezért a jelentés szerint Magyarországon igen stabil állománnyal rendelkezik.

Rámutattak, hogy összetettben az ötödik, a ragadozók közül azonban megőrizte vezető pozícióját a harcsa 201 tonna fogással. A süllő már zsinórban harmadik éve szinte ugyanazt a fogási eredményt produkálva tavalyi 6. helyezését 164,5 tonna fogással őrizte meg. A busák (döntően fehér busa, illetve hibridek) 115,5 tonnával a magyar fogási rangsor 7. helyén álltak tavaly.

A halelvitel döntő többsége, a fogási naplókban rögzített horgászfogás mellett ismertették a többi elviteli adatot is: a horgászversenyek szelekciós fogását, a rekreációs halászatot, az ökológiai célú, szelektív halászat eredményét és a halászati engedélyes halfogás tovább nevelésre, valamint a bemutató halászatok halkivételét is.

Tavaly – a horgászfogással együtt – az összes elvitel elérte a 4729 tonnát, ami gyakorlatilag megegyezik az előző év adataival.

A horgászok a fogási naplók 98 százalékát adták le határidőben és a fogások mellett több mint 7,3 millió horgásznapról számoltak be.

Beszámoltak a „nagy vizek” fogási rangsoráról is:

  • az állóvizek közül a Balaton az első, a sikeres halgazdálkodás eredménye 701 tonna elviteli fogás, ami 25 százalékos növekedés 2022-höz képest. A második a Ráckevei-Soroksári Duna-ág (145 tonna), a Tisza-tó a 19 százalékos csökkenés miatt a harmadik helyre szorult (143 tonna).
  • A folyóvizeknél a ranglistavezető Tiszán az összfogás 321 tonna, a márnában és balinban jelentősen erősödő Dunán 308 tonna. Tavaly a Körösök rendszere 101 tonna halat adott.

A fogások mellett arra is kitértek, hogy tavaly 9,2 milliárd forint értékben, 5444 tonna halat telepítettek Magyarországon a természetes vizekbe, ami a mennyiséget tekintve éves szinten 31,2 százalékos növekedés. A telepített halfajok közül 4920 tonnát a ponty, 290 tonnát a keszeg, 104 tonnát pedig a süllő tett ki.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×