Az akkumulátorgyártást érintő környezetvédelmi hatósági engedélyezéssel összefüggő szabályozás bevezetésekor még csak a „hagyományos” savas-ólom akkumulátorok léteztek. A lítium-ion akkumulátorok megjelenésével és egyre szélesebb körű elterjedésével elengedhetetlenné vált az azok gyártására, valamint az ahhoz kapcsolódó tevékenységekre vonatkozó környezetvédelmi engedélyezés felülvizsgálata és egységesítése, amely a tárca által társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet elfogadásával valósulhat meg – közölte az Energiaügyi Minisztérium.
Az akkumulátorgyártás jelenleg a vonatkozó kormányrendelet szerinti előzetes vizsgálatköteles tevékenység, azaz szükséges hozzá a környezetvédelmi hatóságnak a környezethasználattal járó tevékenység jelentős hatásáról szóló döntése. "A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljárás során dönti el, hogy a tervezett beruházásból származhatnak-e olyan jelentős környezeti hatások, amelyek miatt környezeti hatásvizsgálati eljárást kell lefolytatni. Az utóbbi időszakban számos esetben került sor környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatására, ez is alátámasztja az erre vonatkozó kötelezettség általános előírását" – fogalmaz a tárca.
A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet tervezett módosítása alapján az új eljárások során egységesen valamennyi akkumulátortípus és részegységei (katód, anód, elektrolit, szeparátor fólia) gyártása, valamint hulladékainak előkezelése, hasznosítása környezeti hatásvizsgálatköteles tevékenységnek minősül. A javaslat kizárólag az akkumulátorgyártásra és azzal összefüggő tevékenységekre vonatkozik.
Az elmúlt években a nyilvánosság számára is ismertté vált, hogy az egyes akkumulátorgyárak engedélyeztetése itthon nem egységes szempontok szerint zajlik, és nem mindnek az építését kötik környezetvédelmi engedélyhez. A Samsung gödi, illetve az SK iváncsai gyára kapcsán merült fel a legtöbb kérdés a környezetvédelmi engedélye, illetve a működés kapcsán.
Mint ismert, számos kritika illette az akkumulátorgyárak hazai engedélyezési folyamatait. Februárban például két közleményt is megjelentetett a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozata a magyarországi akkumulátorgyárak ügyében. Az egyik a gödi Samsung-gyár engedélyezési eljárásával kapcsolatban fogalmaz meg kritikát, egy másik, február 25-én megjelent közlemény pedig iránymutatást tartalmaz. Az utóbbi az akkugyárak engedélyezéséhez készülő dokumentumok kötelező szakmai minimumkövetelményeit foglalja össze.
Július elsejétől a kormány ismét lehetővé tette, hogy legyen kétfokú eljárás a környezetvédelmi hatósági ügyekben. A másodfokú hatósági jogkört az Energiaügyi Minisztériumon belül önálló helyettes államtitkárság látja el. A környezetvédelmi hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkárság hatáskörébe tartozik az előzetes és környezeti hatásvizsgálatokat érintő, valamint az integrált környezethasználati elsőfokú engedélyekkel szemben benyújtott fellebbezések elbírálása. Emellett az egységes hatósági gyakorlat kialakítása érdekében felügyeleti jogkörrel rendelkezik az elsőfokú környezetvédelmi hatóságok felett. Mint a Portfolio ezzel kapcsolatban írta, így gyakorlatilag az államigazgatás keretein belül lehet kezelni azt, ha egyik-másik fontos beruházás környezetvédelmi engedélyével hiányosságok vannak, vagy a környezeti hatásvizsgálatoknál probléma adódik.
(A nyitókép illusztráció.)
