Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Nyitókép: Unsplash

Hód támadott meg egy nőt Budapesten, térdig érő vízben

A nő kutyasétáltatás közben térdig belegázolt a Dunába a Népszigeten, ekkor történt a fájdalmasan végződő találkozás.

A kutyát sétáltató nő a nagy meleg miatt térdig belement a vízbe, amikor egy szőrös állat nekiütközött, majd pedig éles fájdalmat érzett. Rögtön kiszalad a partra, és amikor visszanézett akkor pillantotta meg a hód fejét - írja az rtl.hu.

A történtekről Nagy Dávid, MKKP-s önkormányzati képviselő számolt be.

A nő a sérülés miatt rögtön orvoshoz fordult, azóta is oltásokra jár a harapás okozta lehetséges betegségek ellen, amelyek közepesen fájdalmasak

- számolt be róla a képviselő a csatornának.

A környéken élők évek óta rendszeresen látnak hódokat, akik főként szürkületkor jönnek elő. Pataki Gábor, az Állatmentő Liga vezetője elmondta, a 2013-as árvíz óta lehet látni, hogy sokkal több hód van a Duna mentén, de kisebb patakokban is találtak már belőlük.

A megharapott nő a közösségi médiában jelezte, hogy nem hibáztatja az állatot, hiszen ő hatolt be az életterébe, ugyanakkor olyan vélemények is vannak, miszerint táblával kellene figyelmeztetni az arra járókat a lehetséges veszélyre.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×