Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
autópálya előzés gyorshajtás közlekedés autózás
Nyitókép: Pixabay

Komoly konkurenciát kap a 47-es főút

Az Arad–Nagyvárad-sztráda csábító alternatívát nyújthat a Szeged és Debrecen között autózóknak.

Magyarország második és harmadik legnagyobb városa, Debrecen és Szeged között akkor is valamivel több mint három óra az út autóval az Alföldet átszelő 47-es főúton, ha nincs semmi fennakadás - írja a Telex. A közút két végén van lehetőség többsávos útra térni, például Debrecen és Berettyóújfalu között az M35-ös autópályán, vagy Szeged és Hódmezővásárhely között a 47-es négy-sávosított részén. A maradék 170 kilométert sima országúton lehet csak megtenni, az útburkolat minősége sem mindenhol a legjobb, és közben számos településen kell lelassítva áthaladni.

A portál arról ír, hogy Romániában több akadály is elhárult az Arad–Nagyvárad-sztráda megvalósulása elől. A szakasz megvalósíthatósági tanulmányának kidolgozását 2021-ben kezdték el. A több szempontú értékelés és a régészeti vizsgálatok alapján már megvan nyomvonal, melyet az illetékes román minisztérium is jóváhagyott.

A mintegy 120 km-es sztráda féltávjánál egy magyarországi határátkelőhöz is leágazik, az M44-es autóúttal kötik majd össze Békéscsaba irányába. Ez jelenleg a hiányzó kapocs ahhoz, hogy – Románián keresztül ugyan, de – legyen közvetlen autópálya-kapcsolat Debrecen és Szeged között. Debrecen és Nagyvárad, valamint Szeged és Arad között ugyanis már most is van autópálya.

Jelenleg két határellenőrzésen is át kellene esni, viszont Románia hamarosan csatlakozik a schengeni egyezményhez, és így megszűnhet a határon várakozás. Ebben az esetben a portál úgy számol, hogy a 285 kilométer hosszú út Debrecen és Szeged között 165 perc alatt tehető meg.

Vannak persze költségek is, a romániai kerülőhöz ugyanis román úthasználati díjat is kell fizetni, ami egy napra nagyjából ezer forintnak megfelelő román lej, míg az éves matricát 11 ezer forintért adják.

A magyar Építési és Közlekedési Minisztériumot szerint a mintegy 70 kilométeres útvonalhossztöbblet miatt „nem valószínűsíthető még ideiglenesen sem a magyarországi forgalom átterelődése a romániai közúthálózatra”, szerintük jelentős mennyiségű autóforgalom nem fog Arad–Nagyvárad felé kerülni.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×