Az általános és középiskolákban még csak a héten ér véget a tanítás, mert megváltozott a tanévközi szünetek tagolása, hosszabb volt valamivel a téli és a tavaszi szünet is, viszont így egy héttel később zárul a tanév, mint az korábban megszokott volt, és ez a menetrend lesz érvényben a következő tanévben is: az első tanítás nap szeptember másodika, hétfő lesz, míg az utolsó 2025. június 20., péntek.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, vannak érvek az átalakítás mellett, és végül a nagy meleg sem jelentett gondot, csak most, az utolsó héten zavarta meg a tanítást a kánikula. Az viszont előny szerinte, hogy az évközi szünetekben hosszabb idő áll rendelkezésre a gyerekeknek a pihenésre, ezért szerinte összességében bevált ez a rendszer.
Még tart a tanév, de már elkezdődtek a középszintű szóbeli érettségik, ezt mindenhol meg kellett oldaniuk a nevelőtestületeknek, és a győri Révay Miklós Gimnáziumban, ahol Horváth Péter az igazgató, azt a megoldást választották, hogy nem keverik a tanítást és az érettségit, így áthúzódnak a szóbelik júliusra is, de minden esetben az iskolák dönthetik el, hogyan szervezik a vizsgákat.
Az idei év az első, amikor az érettségi vizsgák feladatsorait és követelményrendszerét a felmenő rendszerben bevezetett 2020-as nemzeti alaptanterv alapján állították össze, több tantárgy esetében is változásokat hozott az idei érettségi. Horváth Péter szerint volt idejük felkészülni a változásokra a pedagógusoknak és a diákoknak is, bár voltak elégedetlen hangok is. "Ha egyetértünk, ha nem értünk egyet a változásokkal, a szabályzókat be kell tartani, amelyek vonatkoznak mindenkire, mert ha nem így teszünk, akkor az elsősorban nem minket hoz hátrányosabb helyzetbe, hanem a gyerekeket" – hangsúlyozta a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Ugyanakkor olyan visszajelzéseket kapott, hogy az érettségizők nem kerültek túlságosan nehéz helyzetbe a megváltozott körülmények ellenére. A Nemzeti Pedagógus Kar most gyűjti össze az írásbeli érettségikről a véleményeket, amelyeket eljuttatnak utána az Oktatási Hivatalba.
A pandémiás időszak digitális munkarendjének a hatása már nehezen kimutatható, pedig vannak még olyan évfolyamok, amelyeket érintettek a Covid miatti korlátozások, Horváth Péter szerint elsősorban a kisiskolásoknál üthet vissza, hogy hiányoznak az alapok. Amit viszont minden korosztálynál tapasztal, hogy hiányoznak az akkor elmulasztott közösségi programok, táborok, kirándulások, amelyekkel egy osztályközösség fejlődhetett volna.
A tanév végéhez közeledve került napirendre a köznevelési törvény módosítására vonatkozó javaslat, amely egységes szabályozást hozna az iskolák számára, hogy mik az iskolában bevihető, ott használható eszközök. Ezt eddig az iskola házirendjében szabályozták, Horváth Péter szerint
a törvénymódosítás egy olyan általános problémát próbál kezelni, amely szinte a világ összes országában gondot jelent.
Az elnök kiemelte, hogy a jogszabály két különböző kérdést rendez. Az egyik a tiltott eszközök listája. Ebben szerinte az a fontos, hogy az iskolaőrök vagy akár a pedagógusok is lehetőséget kapnak arra, hogy bizonyos esetekben a diákok táskáját megnézhessék, ha esetleg gyanú merül föl. Eddig ezek Horváth Péter szerint nagyon kényes témák voltak a személyiségi jogok miatt.
A másik fontos kérdés, hogy a jogszabály rendezi, hogy milyen korlátokkal lehet majd használni a mobiltelefont. Mint fogalmazott, nagyon kíváncsian várják a pontos szabályozást, mert szinte minden diáknak van mobileszköze, és ezeket el is viszik magukkal az iskolába, ennek pedig negatív hatása lehet a tanítási órákra is.
"Két nagyon fontos dolog van. Az egyik az, hogy összességében
bizonyos korosztály felett a mobiltelefon használata akár egy tanítási órán is lehet hasznos és hatékony, tehát nem lehet teljesen kitiltani, ez egészen biztos,
másfelől pedig az egész rendszer felelőssége, szülőké, pedagógusoké, hogy minden korban megmutassuk azt, hogy mire lehet, mire nem szabad és mire tilos használni a mobiltelefont, nehogy valakinek ebből problémája legyen" – mondta Horváth Péter.
Azt a megoldást tartja a valószínűnek, hogy a mobileszközök nem lennének a diákoknál, hanem bizonyos órákon vagy bizonyos napokon lenne erre engedély, ugyanakkor jelezte, hogy technikailag elég nehéznek látszik minden megoldás. "Biztosan jelen van ez a probléma, biztosan vannak olyan diákok, akiknél ez valóban ad lehetőséget a fegyelmezetlenségre, ezért is van az, hogy valamilyen központi szabályozást szeretne a kormányzat, viszont a központi szabályozásnak mindig vannak nehézségei, hogy ez hogyan valósítható meg egy adott intézmény életében úgy, hogy ne tegyen a szükséges nagyobb terhet senkire" – emelte ki a pedagóguskar elnöke.
A 2023-24-es tanév számos változást hozott a pedagógusoknak. A jogállási törvény megszületett, januártól igen markáns béremelés jött, ehhez kapcsolódóan új bérsávok vannak, és megkezdődtek az előkészületek a teljesítményértékelésre, ami majd a következőkben fog elindulni. A bérrendezésnél 32 százalékkal emelkedtek a pedagógus átlagbérek év elejétől, így megkezdődött a felzárkózás a diplomás átlagbérhez. Az idén ez a 72 százaléka, jövőre pedig a 80 százaléka lehet a tervek szerint. Horváth Péter szerint nagyon fontos volt, hogy mindenkinek érezhető fizetésemelést kell kapnia, és ez teljesült, de volt aránytalanság.
"Azt kértük és javasoltuk, hogy a későbbiekben, amikor 2025-től reményeink szerint jön a következő jelentősebb béremelés, legyen lehetőségük az intézményeknek a differenciálásra" – mondta az elnök, és ez nem csak a teljesítményértékelés alapján történhetne, de minden nevelőtestületnek teljesen világos és átlátható szabályokat kellene alkotnia. "Minden intézménynek legyen lehetősége a húszszázalékos következő évre ígért béremelés egy bizonyos részében erről dönteni, hogy ez hogyan szolgálja leginkább az intézmény közösségének az érdekét" – tette hozzá.
A teljesítményértékelésről, amely 2025 szeptemberétől térítheti el a béreket, azt mondta, hogy az még nem világos, hogy ennek is a húszszázalékos emelés lesz a forrása, vagy erre lesz többlet pénz is.
A bérrendezés után Horváth Péter szerint vonzóbbá válhat a pedagógusi pálya, már az egy pozitív üzenet, hogy a béreket nem a minimálbérhez, hanem a diplomás átlagbérhez próbálják viszonyítani. És ez már szerinte megmutatkozik abban is, hogy többen jelentkeztek pedagógusképzésre az idén: több mint 17 ezren első helyen jelölték meg valamelyik pedagógusképző intézményt. De az elnök szerint az is mutatja a pozitív trendet, hogy
az idén kiírt álláspályázatokra is lényegesen többen jelentkeztek, olyanok, akik visszatérnek a pedagóguspályára, és olyanok is, akik nem írták alá a köznevelési foglalkoztatási jogviszonyt, de most mégis szeretnének visszacsatlakozni.
Az új teljesítményértékelési rendszerről azt mondta, hogy az lesz a legfontosabb, hogy az értékelésnél a nevelőtestület számára világosak legyenek a szempontok, az egész folyamat érthető legyen, hogy ki miért, mit kaphat. A pontok negyede bizonyos személyes teljesítménycélok megvalósulásáért jár. A pedagógusok három ilyen személyes teljesítménycélt tűzhetnek ki maguk elé, ezeket az intézményvezető hagyja őket. Ezekről készülnek ajánlások az Oktatási Hivatalban, de a pedagóguskar is igyekszik segítséget nyújtani. "Alapvetően ezek a célok az intézmény munkájához kell hogy kapcsolódjanak, tehát nem valami csodákat vár el senki sem" – mondta az elnök, és ismertette, hogy a maradék háromnegyed rész a különböző intézményi szempont: munka mennyisége, munka minősége, feladatelvezetés pontossága, kapcsolattartás, kommunikáció. Ennek része a gyerekekkel foglalkozás eredményességére fog vonatkozni.
Az oktatás területével foglalkozik a Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral készült alábbi Aréna-beszélgetés is: