Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pexels.com

Rendkívüli büntetést szabott ki Magyarországra az Európai Unió Bírósága

Az Európai Bizottság által kértnek a sokszorosát szabták ki, mert nem tartott be a kormány egy a menekültügyben hozott bírósági ítéletet.

Az Európai Unió Bírósága 200 millió euró (mintegy 80 milliárd forint) megfizetésére kötelezte Magyarországot, mert a szöveg szerint nem tartja tiszteletben az uniós jogszabályokat, egyebek között a nemzetközi védelem megadására és a jogellenesen tartózkodó unión kívüli országok állampolgárainak visszatérésére vonatkozó eljárások területén.

Az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága csütörtökön kihirdetett ítéletében továbbá arra kötelezte Magyarországot, hogy fizessen a szabályozás betartásában mutatkozó késedelem minden egyes napjára 1 millió euró összegű kényszerítő bírságot, mivel nem teljesítette a bíróságnak a - befogadási feltételekről szóló irányelv és a visszatérési irányelv rendelkezéseinek megsértésével kapcsolatban - 2020 decemberében hozott ítéletben foglaltakat.

Mint ismert, az Európai Bizottság keresetében napi 16 393,16 eurós bírságot kért, ez napi hatmillió forintot jelentett volna. Emellett az átalányösszegre vonatkozóban legalább 1 044 000 eurót kértek - ennek sokszorosát szabta ki tehát a bíróság Magyarországra.

Az Eurologus emlékeztet, a Bíróság az ítéletében megállapítja: Magyarország nem tette meg a 2020. évi ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. Ez azt jelenti, hogy Magyarország a lojális együttműködés elvének megsértésével szándékosan kivonja magát a nemzetközi védelemmel kapcsolatos közös uniós politika egészének, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolására vonatkozó szabályoknak az alkalmazása alól. Ezzel a kötelezettségszegéssel Magyarország a többi tagállamra hárít olyan feladatokat, amelyek pénzügyi vonatkozással is rendelkeznek, vagyis jogellenes magatartásával más államoknak okozott kiadásokat.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×