eur:
409.43
usd:
374.78
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Szavazók az önkormányzati, európai parlamenti (EP-) és nemzetiségi választásokon a XII. kerületi Zugligeti Általános Iskolában kialakított 53-as szavazókörben 2024. június 9-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Megvan az 50 százalék, majd 4 millió ember biztosan szavazott már

Ha így megy tovább még a 60 százalék elérése sem lehetetlen. Ilyenre még nem volt példa az önkormányzati választások történetében.

A fővárosban a szavazók 51,64 százaléka, 693 876 választópolgár adta le szavazatát 17 óráig.

A vármegyék közül a részvételi arány 17 órakor Vas vármegyében volt a legmagasabb, 55,86 százalék, ami 114 464 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Bács-Kiskun vármegyében volt: 47,3 százalék, 194 270 szavazó.

2014-ig az önkormányzati választásokon az utolsó részvételi adatot 17 óra helyett 17.30-kor tették közzé. Az 1998-as önkormányzati választáson 39,74 százalék, a 2002-es választáson 45,78 százalék szavazott 17.30-ig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 46,53 százaléka, a 2010-es választáson 41,77 százalék, tíz évvel ezelőtt pedig 39,82 százalék voksolt 17.30-ig.

A 2019-es választáson 42,69 százalék szavazott 17 óráig.

A 2004-es EP-választáson 32,25 százalék, a 2009-es választáson 30,25 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 24,06 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 37,06 százalék voksolt 17 óráig.

A következő adatok 18.30 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 5. 18:33
×
×
×
×