Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Nyitókép: Pixabay

Újabb lökést kaphat az agrárszakképzés

A kormány az agrárszakképzés fejlesztése érdekében 15,6 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújt bemutatóüzemek létesítésére 19 intézménynek a tavaly meghirdetett Vidékfejlesztési Programban - jelentette be Nagy István agrárminiszter kedden Budapesten, a bemutatóüzemek támogatói okiratainak átadásán.

a bemutatóüzemek létesítésére akár 1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás igényelhettek az agrárszakképzési centrumok, a tangazdasággal rendelkező felsőoktatási intézmények, továbbá a 100 százalékos állami tulajdonban lévő, fajtakísérletet végző kutatóintézetek.

A támogatás kiterjed a bemutatóüzemekben használt gépek, eszközök beszerzésére, infrastrukturális fejlesztésekre, megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák kiépítésére - fűzte hozzá.

Nagy István hangsúlyozta: a bemutatóüzemek abban is segíthetnek a gazdálkodóknak, hogy olyan innovatív technológiákat, növénykultúrákat, környezetvédelmi, erdőgazdálkodási, állatjóléti, állategészségügyi, gazdaságirányítási, szervezési és marketing megoldásokat ismerjenek meg, amellyel optimalizálhatják a termelést, csökkenthetik a szennyezőanyag-kibocsátást és eredményesen alkalmazkodhatnak a klímaváltozás várható hatásaihoz.

Az innovatív mezőgazdaság és élelmiszeripar működtetéséhez és fenntartásához jól képzett szakemberekre van szükség, akik a változó világ kihívásaira megfelelően tudnak reagálni. Ehhez szükséges, hogy a 21. század elvárásaihoz igazodva átalakuljon a hagyományos iskolai oktatás - emelte ki. Mint ismert, az agrárszakképzés megújítása részeként 2020-ban az Agrárminisztérium fenntartásában lévő középfokú agrárszakképzési intézményt öt agrárszakképzési centrumba szervezték.

Tájékoztatása szerint a bemutatóüzemek tudásátadáson alapuló modernizációja közvetlenül járul hozzá a versenyképesség, a fenntarthatóság, a forráshatékonyság és a környezeti teljesítmény javulásához, amely a vidék fejlődését mozdíthatja elő.

A bemutatóüzemek létesítése ahhoz is hozzájárulhat, hogy tovább növekedjen a 40 év alatti gazdálkodók száma, de a fiatalítási célokkal párhuzamosan fontos a szakképesítéssel rendelkező gazdálkodók arányának emelése is.

A fenntarthatóság, a digitalizáció és az innováció alkalmas a fiatalok vagy a más területen dolgozók megszólítására - fogalmazott.

Nagy István elmondta: a magyar mezőgazdaság 2010 óta látványos fejlődésen ment keresztül, amelyhez hozzájárultak az agrártámogatások, valamint a kedvező gazdasági és finanszírozási környezet. Megújult a géppark, az épületállomány, új üvegházak épültek, fejlődött a gazdálkodók szaktudása és javult a képzettségük is.

Az agrártámogatás kifizetések értéke tavaly új csúcsra, 1400 milliárd forintra nőtt, ami óriási segítség abban, hogy a gazdálkodók a mostani nehéz helyzetben is talpon maradjanak - emelte ki.

A szektor kibocsátása folyó áron 157 százalékkal, változatlan áron 33 százalékkal bővült 2010 és 2023 között, az ágazati szintű jövedelem több mint két és félszeresére emelkedett, míg az agrárexport 129 százalékkal, az egyenleg 65 százalékkal haladta meg tavaly a 2010-es értéket.

Címlapról ajánljuk
Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Széleskörű energetikai korszerűsítésre buzdít az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Tibor Dávid, a Masterplast alapító elnöke az InfoRádióban elmondta: a szövetség egy idősávos villamosenergia-tarifa bevezetését is felveti annak érdekében, hogy csökkentsék a lakosság energiafogyasztását.

Nem lesz kevesebb víz, de az otthonunkban is meg kell tudni tartani – kemény szavak az ökológustól

Több magyarországi településen már vízkorlátozást kellett bevezetni, de mindenhol takarékos vízfelhasználásra kérik a lakosságot. Németh András természetvédelmi őr, ökológus, a Vízőrző Mozgalom ötletgazdája és alapítója azt javasolja: halasszuk el a nagyobb vízigényű munkákat, és felejtsük el a nyáron a zöld gyepet!
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Nettó nulla kibocsátás: az eheti hőhullám is rámutatott arra, miért lenne fontos ezt elérni

Nettó nulla kibocsátás: az eheti hőhullám is rámutatott arra, miért lenne fontos ezt elérni

A globális felmelegedés már elérte az iparosodás előttihez képesti mintegy 1,36 °C-ot, és Európa a leggyorsabban melegedő kontinens. Ezen belül a Kárpát-medencét – ahogy azt az eheti hőhullám is mutatta – egyre gyakoribb aszályok és erősödő hőhullámok sújtják. A felmelegedést tartósan egyetlen módon lehet megállítani, el kellene érni és fenn kellene tartani a nettó nulla kibocsátást. A napsugárzás-menedzsment és más hasonló geomérnöki módszerek segíthetnek ugyan, de alapvetően csak elfedik és nem szüntetik meg a központi problémát. A legfrissebb kutatások szerint a nettó nulla CO₂ után a globális átlaghőmérséklet nagyjából stabilizálódik vagy enyhén csökken, a teljes üvegházgáz nettó nulla pedig évszázados léptékű, legalább 0,6 °C-os hűlést hozhat, bár regionálisan, például az óceáni áramlások miatt, helyenként újbóli melegedés is előfordulhat. A hőhullámok a legtöbb lakott térségben mérséklődnének. A gond az, hogy a hátralévő „szénköltségvetés" a 1,5 °C-os célhoz alig néhány évnyi kibocsátásnak felel meg, miközben a természetes szénelnyelők gyengülnek, a kibocsátás pedig mind a mai napig nő.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×