eur:
411.24
usd:
392.67
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára, mint előterjesztő felszólal az európai uniós minimálbérről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetéséről, és a munkavédelemi törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. április 10-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Vitát kavart az uniós minimálbérrel kapcsolatos változtatási terv

Mennyi pénzből lehet tisztességesen megélni? Erről alakult ki vita az Országgyűlésben egy jogszabálymódosítás apropóján, amely az uniós minimálbérről szóló irányelvet ülteti át a hazai jogrendszerbe.

Kormány rendeletben jelölheti ki a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megállapításának konzultációs fórumát - mondta expozéjában Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára.

"A Munka Törvénykönyvében felhatalmazást kap a kormány a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megállapításával kapcsolatban konzultációra jogosult fórum kormányrendeletben történő kijelölésére, valamint a minimálbérek konzultációjára vonatkozó részletes szabályok kormányrendeleti szintű rögzítésére" - fogalmazott.

A kormány arra is felhatalmazást kap, hogy rendeletben rögzítse a minimálbérek konzultációjára vonatkozó részletes szabályokat.

Magyarország eleget tesz jogharmonizációs kötelezettségének - értékelte a javaslatot Szabó Zsolt, a Fidesz vezérszónoka. A KDNP-s Nacsa Lőrinc arról beszélt, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején 23 500 forinttal növelték a minimálbért, amely 2010 óta viszont a három és félszeresére emelkedett.

Elmondta: a javaslat néhány egyéb technikai és jogszabályhelyességi módosítást is tartalmaz, köztük a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásáról szóló törvényre, valamint a Budapest - Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről szóló jogszabályra vonatkozóan. Ugyanakkor - emelte ki - a módosítás többletforrást a magyar költségvetésből nem igényel.

A DK vezérszónoka, Dobrev Klára emlékeztetett rá, hogy a román minimálbér is lehagyta a magyarországit. "Ez a jogszabály arról szól, hogy hogyan lesznek Magyarországon tisztességes bérek. Ez a jogszabály arról szól, hogy nem lehet többé kizsigerelni a dolgozókat. Ez a jogszabály arról szól, hogy Európa és Európa kormányai egy kivételével - Orbán Viktor és a Fidesz kivételével - felismerték, hogy nem mehet tovább úgy az élet, ahogy eddig ment" - közölte felszólalásában.

A Fidesz törvénye semmi másról nem szól, mint az emberek megalázásáról, az éhbérért dolgoztatásról, ezért a DK nemet mond rá - tette hozzá.

A szocialista Hiszékeny Dezső szerint az lenne a cél, hogy a legalacsonyabb keresetűek se legyenek kitéve a szegénység kockázatának.

A jobbikos Ander Balázs rámutatott, hogy az egy órára jutó átlagos bérköltség Magyarországon alig haladja meg a 10 eurót, szemben az unió 30 euró körüli átlagával.

A Mi Hazánk vezérszónoka, Dócs Dávid úgy látja, hogy nincs elég munkavédelmi ellenőr, így hiába nő a munkavédelmi bírság összege, nincs, aki kiszabja.

Az LMP-s Keresztes László Lóránt szerint a 2010 óta kétharmaddal kormányzó kabinet intézkedései miatt több százezer ember elment az országból, és most vendégmunkásokkal próbálják meg pótolni őket.

A független Varga Ferenc szerint a magyar munkavállalóknak nettó 250 ezer forintra lenne szükségük a szűkös megélhetéshez, de ezt a szintet sem a minimálbér, sem a garantált bérminimum nem éri el.

A magyar minimálbér a 17. az EU sorrendben, a volt szocialista országok közül pedig a másodikok vagyunk - mondta zárszavában Fónagy János államtitkár.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, valamint a megújuló energiát termelők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×