Bross Péter a források felhasználásának számos formájáról beszámolt az InfoRádióban. Azt mondta, a közvetett támogatás lehetőséget biztosít a többi között a nemzetközi rendezvényeken történő részvételre, a megyei szaktanácsadó-hálózat működtetésére, a környezetterhelési méhmonitoring finanszírozására, a mézvizsgálatok költségeinek a fedezésére.

„Új dolog, hogy közvetlenül marketingre is lehet fordítanunk ebből a támogatásból, de a legfontosabb pillére és a legnagyobb rész a méhészekhez jutó támogatás. Ebből főleg az évente ismétlődő költségeiket tudják fedezni” − fogalmazott Bross Péter.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke a hazai méhészek helyzetéről szólva úgy fogalmazott: két éve történt egy hatalmas változás, amikor fél éven belül felére zuhantak világszerte a nagybani felvásárlási árak. Emiatt sok méhész került nehéz helyzetbe, csak azokat nem érintette a változást, akik közvetlenül értékesítenek, azaz hosszú évek munkájával kialakították a saját fogyasztói körüket.

Bross Péter szerint a megoldást az ukrán méz vámkötelezettségének a visszaállítása, illetve a kínai áruk nyomon követése jelentené.

„Az elmúlt hetekben jelentette ki az illetékes brüsszeli főigazgatóság, hogy mindössze az unión belül hajlandók a mezőgazdasági termékeket, így a mézet is nyomon követni. Arra, hogy elmenni egy ázsiai mézüzembe és megnézni, hogy ott valóban méhésztől származik-e az Európába érkező szállítmány, egyelőre nem hajlandó Brüsszel˜ – fejtette ki az elnök.

Bross Péter arról is beszélt hogy a korai tavasz hatással van a méhcsaládok állapotára is.

"Hiába volt némi kis fagy, az akác olyan korán kipattant, hogy a legérzékenyebb időszakát túlélte, és az országban most már félcentis, egycentis hajtások vannak. Ha marad ez az időjárás, akkor április végi, igen korai akácnyílásra számítanak a méhészek” − fogalmazott Bross Péter, és kiemelte, hogy az országban körülbelül 1 millió 200 ezer méhcsalád telelt át, így a méztermés tekintetében bizakodva várja az idei méhészeti esztendőt.