Infostart.hu
eur:
385.17
usd:
331.8
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
A HM Zrínyi Nonprofit Kft./honvedelem.hu által 2023. november 14-én közreadott képen JAS-39 Gripen típusú vadászrepülőgép, amikor az MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár katonái a sármelléki Hévíz-Balaton Repülőtérre áttelepülve hajtják végre feladataikat az Adaptive Hussars 2023 többnemzeti országos hadgyakorlaton.
Nyitókép: MTI/HM Zrínyi Nonprofit Kft./honvedelem.hu/Snoj Péter

A Gripenek, a szállító- és felderítőgépek csak a kezdet…

Az idei év a légierőről szól a Magyar Honvédségnél – jelentette ki a honvédelmi miniszter pénteken, a Fejér vármegyei Fehérvárcsurgón rendezett nemzetközi konferencián.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Biztonság- és védelempolitikák: Európa egy átalakulás középpontjában? című konferencián elmondta, hogy eddig 14 Gripen multifunkciós vadászgéppel rendelkezett hazánk. A bővítés után azonban Magyarország lesz a svéd repülők „egyik nemzetközi mestere”, mert az eszközök használatán túl kiképzési és karbantartási képességekkel is rendelkezni fog – hangsúlyozta.

A miniszter jelezte, hogy idén várhatóan két nagy szállító repülőgép érkezik Brazíliából, valamint kiképző- és felderítőgépek Csehországból. Továbbá kamikaze-, cirkáló- és felderítőképességekkel rendelkező drónok vásárlása is napirenden van.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a magyar haderőfejlesztéssel kapcsolatban közölte: nem csak vásárlásban gondolkodnak. Nagy hangsúlyt helyeznek a védelmi ipar fejlesztésére is, hogy a Magyar Honvédség igényei mellett az exportpiacokra is be tudjanak lépni. Példaként említette a Lynx gyalogsági harcjárművek gyártását Zalaegerszegen és a várpalotai lőszergyár építését.

A tárcavezető leszögezte, hogy teljes szemlélet- és kultúraváltás zajlik a magyar hadseregnél.

Minden döntés azt támogatja, hogy az „egyenruhás munkavállalók szakszervezete” helyett egy hadra fogható, bármikor harcolni képes haderő jöjjön létre

– hangsúlyozta.

Ennek gerincét a támaszpontszerűen elhelyezkedő, profi alakulatok adják, amelyek modern, high-tech eszközöket kezelnek. Ezzel párhuzamosan épül a lokális, helyismerettel rendelkező emberekből álló területvédelmi tartalékos rendszer, amely könnyű fegyverzetű és lefedi az egész országot – fűzte hozzá.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf beszélt Magyarország szerepéről is a szövetségesi rendszerekben. Hangsúlyozta: a NATO-nak 25 éve, az Európai Uniónak 20 éve tagja hazánk, utóbbinak a soros elnökségét is betölti az év második felében.

Utóbbi kapcsán két fontos fókuszt említett: az unió önálló védelmi képességeinek erősítését, illetve a védelemipari képességek növelését. Rámutatott: Ukrajna segítése közben a stratégiai lőszertartalékok kimerültek, megfelelő gyártási kapacitás nem áll rendelkezésre, miközben a karbantartás és az alkatrész-utánpótlás terén is hasonló a helyzet.

A miniszter szólt a megszokott világrend változásairól, amelynek során az annak gerincét adó nemzetközi szervezetek lazulása, akár gyors felbomlása is elképzelhető. Ezzel párhuzamosan blokkosodás kezdődhet, amelyben Magyarország nem érdekelt, ezért arra törekszik, hogy „méretét meghazudtoló módon, speciális földrajzi elhelyezkedése és teljesítménye alapján nélkülözhetetlen” legyen.

A kétnapos konferenciát a Károlyi József Alapítvány szervezte a francia, a svájci és a holland nagykövetség, az Olasz Kulturális Intézet, az Osztrák Kultúrfórum, a Magyar-Német Intézet, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Budapest, valamint a Hanns Seidel Alapítvány és a Konrad Adenauer Alapítvány támogatásával.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×