Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Nyitókép: Pixabay

A hétvégén el lehet kezdeni összeszedni a zöldhulladékot

Március 4-én megkezdik a főváros tizenkilenc zöldövezetes kerületében a kerti zöldhulladék járatrendszerű elszállítását a Budapesti Közművek keretein belül önállóan működő FKF Hulladékgazdálkodási Divízió munkatársai.

A közművek pénteki közleménye szerint az FKF logóval és "kerti zöldhulladékgyűjtő-zsák" felirattal ellátott zsákokban kihelyezett zöldhulladékot meghatározott napokon szállítja el a társaság Budapesten.

Az évente nem kevesebb, mint 30 ezer tonna zöldhulladék meghatározó részét a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ komposztáló üzemébe szállítják, kisebb része pedig néhány agglomerációs település hasonló célú létesítményére kerül - írták.

Az FKF a zöldhulladékot a társaság honlapján, kerületi bontásban elérhető térképeken feltüntetett, az adott szolgáltatási körzetre vonatkozó napon szállítja el.

Kérik a lakosságot, hogy a zöldhulladékot

csak a lakókörzetükre érvényes elszállítási napon, legkésőbb reggel 5 óráig,

a gyűjtőjárművekkel megközelíthető, az ingatlan előtti, jól látható helyre helyezzék ki.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×