Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel
Nyitókép: Sylvain Sonnet/Getty Images

Pályázható L. Simon László megüresedett főigazgatói posztja

A leendő főigazgató március 6-án állhat munkába, megbízatási ideje legfeljebb 5 év lesz.

Kiírták a pályázatot a Magyar Nemzeti Múzeum megüresedett főigazgatói helyére. Ahogy arról korábban az Infostart is beszámolt, Csák János kulturális miniszter a gyermekvédelmi törvény megsértése miatt menesztette múlt év novemberében a korábbi vezetőt, L. Simon Lászlót.

A miniszter indokolásában kifejtette, hogy a főigazgató, mivel az intézménytől elvárható jogkövetést elmulasztotta, azt érdemben felhívásra sem teljesítette, olyan magatartást tanúsított, amely a munkaviszonya fenntartását ellehetetlenítette. (A közgyűjtemény adott otthont a World Press Photo kiállításnak, amelyen homoszexuálisokat ábrázoló fényképeket is közzétettek, egy ideig úgy, hogy azokat kiskorúak is láthatták.)

A Magyar Nemzeti Múzeumot azóta Hammerstein Judit főigazgató-helyettes vezeti megbízott főigazgatóként.

A fent említett – december 20-i keltezésű – pályázati felhívást január 4-én tették közzé a kormányzati honlapon, innentől kezdve 30 napig lehet pályázni a posztra. A leendő főigazgató március 6-án állhat munkába, megbízatási ideje legfeljebb 5 év lesz.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×