eur:
408.04
usd:
375.16
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Close up view of a solider holding an L85A2 british assault rifle on a military training exercise in a rural location.
Nyitókép: Alex Walker/Getty Images

Kutatás - Lengyelország és Románia népe sokkal jobban fél, hogy megtámadják, mint a magyarok

A következő öt évben Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia lakossága a jelenlegi szinten tartaná a védelmi kiadásokat, míg Romániában a többség a kiadások növelését tartja célszerűnek - ez derül ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének felméréséből. Az elemzés egy másik megállapítása szerint a régió államai összességében nem tartják valószínűnek, hogy országukat a közeljövőben katonai támadás éri. Deák Andrást, a kutatóintézet tudományos főmunkatársát kérdeztük.

Ősszel készült egy országonként durván 1000 fős véleménykutatás a V4-országokban és Romániában, amely azt volt hivatott kideríteni, hogyan vélekednek az emberek a védelempolitikáról, illetve saját biztonsági helyzetükről.

Ezt kiegészítette, hogy 2019-ben és 2021-ben is volt csak magyar mintára egy hasonló közvélemény-kutatás a fenyegetettségpercepcióról.

"A román és a lengyel fenyegetettségérzés sokkal inkább geopolitikai, sokkal inkább a biztonság katonai komponenseire koncentrált 2023 őszén. Ők valóban attól félnek, hogy katonai támadás éri őket, nagyobb is a katonai kiadások támogatottsága, többen támogatják a sorkatonai szolgálatot is. A csehek és a szlovákok esetében ennél gyengébb az érzet, és maga a félelem is kevésbé katonai komponensű. A lista legszélén van Magyarország, ahol szintén jól láthatóan előjött az ukrajnai háború, de nemcsak a katonai komponens vált meghatározóvá, hanem kicsit absztraktabb jelenségként nyomult be a köztudatba a háború mint a gazdaságra, energiabiztonságra ható probléma" - fejtegette az InfoRádióban Deák András.

Magyarországon tehát "nagyon kevesen félnek attól", hogy az országot megtámadja valamilyen hadsereg, adott esetben az orosz.

A védelmi kiadások emelése egyébként általános folyamat, vezérmotívuma a NATO-nak tett ígéret, mely szerint a kiadások értéke el kell hogy érje a GDP 2 százalékát a közeljövőben, "ehhez képest nem nagyon látszik, hogy megváltozott volna a lakossági percepció erre vonatkozólag" - mondta.

Mint fogalmazott, a "mintázatok szépen kijönnek"

  • a sorkatonaság,
  • a hadkötelezettség és
  • az önkéntes tartalékosi intézmény

támogatottsága mentén is.

Lengyelországban, Romániában ezek támogatottsága magas, Magyarországon például a sorkatonai szolgálatnak alacsony a támogatottsága, a lakosság nem érzi, hogy erre szükség volna a háború fényében. Ebben a vonatkozásban megint csak azt lehet mondani, hogy a magyar lakosság esetében elmozdulás sem történt - tette hozzá Deák András.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×