eur:
411.22
usd:
392.51
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Close up view of a solider holding an L85A2 british assault rifle on a military training exercise in a rural location.
Nyitókép: Alex Walker/Getty Images

Kutatás - Lengyelország és Románia népe sokkal jobban fél, hogy megtámadják, mint a magyarok

A következő öt évben Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia lakossága a jelenlegi szinten tartaná a védelmi kiadásokat, míg Romániában a többség a kiadások növelését tartja célszerűnek - ez derül ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének felméréséből. Az elemzés egy másik megállapítása szerint a régió államai összességében nem tartják valószínűnek, hogy országukat a közeljövőben katonai támadás éri. Deák Andrást, a kutatóintézet tudományos főmunkatársát kérdeztük.

Ősszel készült egy országonként durván 1000 fős véleménykutatás a V4-országokban és Romániában, amely azt volt hivatott kideríteni, hogyan vélekednek az emberek a védelempolitikáról, illetve saját biztonsági helyzetükről.

Ezt kiegészítette, hogy 2019-ben és 2021-ben is volt csak magyar mintára egy hasonló közvélemény-kutatás a fenyegetettségpercepcióról.

"A román és a lengyel fenyegetettségérzés sokkal inkább geopolitikai, sokkal inkább a biztonság katonai komponenseire koncentrált 2023 őszén. Ők valóban attól félnek, hogy katonai támadás éri őket, nagyobb is a katonai kiadások támogatottsága, többen támogatják a sorkatonai szolgálatot is. A csehek és a szlovákok esetében ennél gyengébb az érzet, és maga a félelem is kevésbé katonai komponensű. A lista legszélén van Magyarország, ahol szintén jól láthatóan előjött az ukrajnai háború, de nemcsak a katonai komponens vált meghatározóvá, hanem kicsit absztraktabb jelenségként nyomult be a köztudatba a háború mint a gazdaságra, energiabiztonságra ható probléma" - fejtegette az InfoRádióban Deák András.

Magyarországon tehát "nagyon kevesen félnek attól", hogy az országot megtámadja valamilyen hadsereg, adott esetben az orosz.

A védelmi kiadások emelése egyébként általános folyamat, vezérmotívuma a NATO-nak tett ígéret, mely szerint a kiadások értéke el kell hogy érje a GDP 2 százalékát a közeljövőben, "ehhez képest nem nagyon látszik, hogy megváltozott volna a lakossági percepció erre vonatkozólag" - mondta.

Mint fogalmazott, a "mintázatok szépen kijönnek"

  • a sorkatonaság,
  • a hadkötelezettség és
  • az önkéntes tartalékosi intézmény

támogatottsága mentén is.

Lengyelországban, Romániában ezek támogatottsága magas, Magyarországon például a sorkatonai szolgálatnak alacsony a támogatottsága, a lakosság nem érzi, hogy erre szükség volna a háború fényében. Ebben a vonatkozásban megint csak azt lehet mondani, hogy a magyar lakosság esetében elmozdulás sem történt - tette hozzá Deák András.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×