eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Parkoló autók Budapest belvárosában 2022. szeptember 5-én. Ettől a naptól többet kell fizetni a parkolásért Budapesten, a belső kerületekben hatszáz forintba kerül óránként, miután életbe lépett az új, négy zónatípusból álló egységes fővárosi parkolási rendszer.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

A kísérlet megbukott, pozitív eredményei nincsenek – PMKIK-elnök a Budapesti Mobilitási Tervről

A Pest Vármegyei és Érdi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a német főváros példáját kellene követni, ugyanis Berlinben levonták a konzekvenciákat, és visszaállították a normális forgalmi rendet. Vereczkey Zoltán az InfoRádióban elmondta: a munkába járók és a vállalkozók megérdemelnék, hogy egy élhetőbb fővárosban közlekedhessenek. A főpolgármester kabinetfőnöke viszont úgy véli, a széles körben támogatott program továbbra is a közösségi közlekedés fejlesztését szolgálja.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, összesen nyolc, vállalkozókat képviselő szakmai szervezet közös nyilatkozatot adott ki, amelyben felszólította a fővárosi önkormányzatot, hogy azonnali hatállyal függessze fel a Budapesti Mobilitási Terv 2030 programot, mert álláspontjuk szerint egyoldalúan bünteti a gépjárműforgalmat. A tiltakozó szervezetek úgy vélik, a főváros közlekedésszervezési gyakorlata a gazdasági növekedés gátjává vált. Kiemelték, hogy a gazdaság fejlesztése nem működhet a városi infrastruktúra megújítása nélkül.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) mellett a Pest Vármegyei és Érdi Kereskedelmi és Iparkamara még szeptemberben adott ki egy állásfoglalást annak érdekében, hogy érdemi párbeszéd alakuljon ki a fővárosi közlekedést irányítók és a gazdasági szereplők között, de a dokumentumra nem kapott választ. Az állásfoglaláshoz további hat szervezet csatlakozott, az aláírók összesen 400 ezer vállalkozást képviselnek Budapesten és a fővárosi agglomerációban.

A Pest Vármegyei és Érdi Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK) elnöke azt mondta az InfoRádióban, hogy a fővárosban nap mint nap közlekedők az elmúlt két-három évben egy olyan „forgalomcsillapító címszó alatt elinduló gyakorlatnak” lettek a tanúi, amely a személygépkocsival való közlekedés egyoldalú visszaszorítását célozta meg. Vereczkey Zoltán tájékoztatása szerint az alapötlettel nincs is problémájuk, nincs ellenvetésük azzal kapcsolatban, hogy csökkenteni kell a személygépkocsik számát a fővárosban, de előtte

„olyan közösségi közlekedés kiépítésére lenne szükség, amelyben a közlekedők, a munkába járók, a vállalkozók is egy élhető városban tudnak élni, mozogni”.

„Mérleget lehet vonni, ez a kísérlet megbukott. Pozitív eredményei nincsenek. Ha már mindig Nyugat-Európára figyelünk, akkor figyeljünk egy kicsit Berlinre is, ahol ezt a konzekvenciát már levonták, és visszaállították a normális forgalmi rendet” – fogalmazott.

A PMKIK elnöke kijelentette: a kormányzatnak, a városoknak, a településeknek, az önkormányzatoknak is az a célja, hogy növekedjen a gazdasági teljesítmény. Mint mondta, különösen igaz ez Budapestre, ahol a turizmusból befolyó bevétel kiemelkedő. Hozzátette: az sem elhanyagolható szempont, hogy ezekből a bevételekből – az iparűzési adón keresztül – az önkormányzat teljesen jogosan haszonélvező.

Vereczkey Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) adatai szerint

ötezer vendéglátó és hétezer kereskedelmi egység zárt be az elmúlt időszakban.

A kamarai elnök közölte: számos vállalkozás „életképtelenné válik", amikor azzal kell szembesülnie a fővárosban, hogy nem tudja megoldani az áruszállítást, a vendégeik, vásárlóik pedig nem találnak parkolóhelyet maguknak.

Lenne más megoldás

Elengedhetetlennek tartja, hogy a fővárosi vezetés minél előbb alkalmazza a citylogisztika (a belváros szervezett áruellátásának, szabályozott tehergépjármű-forgalmának együttes megvalósítása) eszközrendszerét, ami meglátása szerint az egyes funkciók „harmonikusabb együttélést” tenné lehetővé. „Természetesen van megoldás. Ennek egyik eleme, hogy

felhasználjuk azokat a példákat, gyakorlatokat, amelyek egyszerre tudják megvalósítani a környezetbarát és a közlekedésbarát megoldásokat”

– javasolta Vereczkey Zoltán.

A Budapesti Mobilitási Terv 2030 program legkifogásolhatóbb pontjának azt tartja, hogy a személygépkocsik számának 25 százalékkal való csökkentésével komolyan „beavatkoznak az egyén életébe, amire viszont senkinek sincs felhatalmazása”. Úgy véli, inkább a tudatosabb gépkocsihasználat feltételrendszerét kellene kialakítani. Fontosnak tartja a P+R parkolók folyamatos bővítését, valamint a parkolóházak megfelelő csomópontokban, lakókörnyezetekben való tervszerű építését. A PMKIK elnöke szerint ezek a fejlesztések jelenthetnek megoldást arra, hogy „a folyamatosan növekvő gépkocsiállomány ellenére kisebb, gépkocsik által okozott terhelés legyen a közutakon”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×