Infostart.hu
eur:
380.87
usd:
322.08
bux:
132420.52
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Afrikai harcsa a Hold utcai Vásárcsarnok karácsonyi halvásárának megnyitóján 2016. december 13-án.
Nyitókép: MTI Fotó: Marjai János

Néhány településről és egy halfaj sikertörténetéről példát vehetne az egész ország

A magyarok évente csak 6,5 kilogramm halhúst fogyasztanak, ami jelentősen elmarad az unió 23-24 kilogrammos átlagától – mondta az InfoRádióban a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnöke.

Az EU halfogyasztásának tükrében Magyarország az utolsó helyek egyikén "kullog": az összes halfogyasztás fejenként 6,5 kilogramm évente, de ebbe beleszámít a tengeri import, a seafood ("tenger gyümölcsei") termékcsoport, valamint a hazai előállítású halak is – emelte ki Németh István. Összehasonlításképpen: az EU tagországokban 23-24 kiló az éves átlagos fogyasztás, de világszinten is meghaladja a 16 kilogrammot.

Habár a rendszerváltás óta a különféle marketingkampányok, felvilágosító akciók és kóstoltatások révén javult a helyzet – 1991-ben még csak 2,8 kilogramm volt az egy főre jutó éves halfogyasztás –, további növekedést tart szükségesnek a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnöke, különösen a hazai hal fogyasztásának tekintetében. Az ugyanis minőségileg ellenőrzött, alacsony az ökológiai lábnyoma, és egészséges, hiszen a hal omega 3 és 6 zsírsavakban gazdag, ezért a fogyasztása csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések esélyét.

Magyarországon a nagy folyók szabályozása óta fogyaszt kevés halat a lakosság, de Németh István rámutatott, néhány városban kiemelkedően sok halat esznek.

Baján fejenként évi 40-50 kilogramm fogy, és hasonlóan magas az adat Mohácson, Szegeden is.

Elmondható tehát, hogy a vízparti területeken több halat esznek, ott a kultúra része is ez. Máshol viszont gyerekkorban nem ivódik be a halfogyasztás a hétköznapi szokásokba.

Ha mégis eszünk halat, akkor főként ezeket:

  • ponty (az édesvízi halak hazai forgalmának mintegy 70 százalékát adja)
  • tengeri halak, hekk (szinte "Balaton-parti" ételnek számít)
  • halkonzervek (a sprotni nagyon népszerű itthon)
  • seafood termékek (rákok, kagylók, puhatestűek)

Mint a szakember elmondta, a cél az, hogy a következő évtizedekben a halfogyasztás érje el legalább a fejenkénti évi 10 kilogrammot, akkor a hazai haltermelőknek nem kellene exportra dolgozniuk. Jelenleg azonban Ausztriába, Romániába, Szerbiába, Németországba adnak el édesvízi halakat, elsősorban pontyot, harcsát, süllőt – sorolta Németh István. A hazai haltermelés mintegy 20 százalékát értékesítik a külpiacokon, mert nem fogy el itthon.

Étkezési pontyból 16 ezer tonnát tudnak eladni évente Magyarországon. Sikertörténet az afrikai harcsa, abból 5500 tonnát forgalmaznak évente. A szakember ez utóbbi "felfutásával" kapcsolatban rámutatott: a filéjében nincs szálka, nincs erős halíze és a gyermekétkeztetésben is forgalomba hozható – szemben a ponttyal, amit akárhogy filéznek, mindig maradhat benne pici szálka, ezért a közétkeztetésbe nem lehet beilleszteni.

(A nyitókép illusztráció: A budapesti Róbert Melódin Étterem csapatának egyik étele, grillezett afrikai harcsa árpagyöngy rizottóval, karfiol ropogóssal és lecsókrémmel a Sirha Budapest 2020 nemzetközi élelmiszeripari és HoReCa szakkiállítás keretében rendezett közétkeztetési szakácsverseny döntőjében a budapesti Hungexpón 2020. február 6-án.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.04. szerda, 18:00
Papp Bence
labdarúgóügynök, Tóth Alex képviselője
Riasztó jelentés érkezett: az EU olyan csapdát állított magának, amiből lehetetlen kimászni

Riasztó jelentés érkezett: az EU olyan csapdát állított magának, amiből lehetetlen kimászni

Az Európai Unió új iparpolitikája és a zöld átállás egyre inkább nyersanyag-ellátási korlátokba ütközik: az energetikai átálláshoz szükséges kritikus fontosságú nyersanyagok jelentős részét az EU teljes egészében importra szorulva szerzi be, gyakran egyetlen partnertől. A jelentés megállapítja, hogy bár Brüsszel és a tagállamok felismerték a problémát, a stratégiai célok hiányos és elavult adatokra épülnek, a 2030-ra kitűzött kitermelési, feldolgozási és újrafeldolgozási referenciaértékek hasraütés-szerűek, miközben az importfüggőség csökkentését célzó intézkedések eddig nem hoztak mérhető eredményt. Az uniós belföldi termelés és feldolgozás bővítése lassan halad, az újrafeldolgozás számos kulcsanyag esetében elhanyagolható, a stratégiai partnerségek és projektek pedig gyakran nem garantálják, hogy a megtermelt nyersanyag ténylegesen az európai piacra kerül. Az e-mobiliátásra építő magyar iparpolitika számára is aggasztóak az Európai Számvevőszék új jelentésének megállapításai.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×