Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Fecskendőbe töltik a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyagot, a Comirnaty-vakcinát a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház oltópontján 2022. június 3-án. A kórházi oltópontok keddenként és péntekenként vannak nyitva. Keddenként csak időpontfoglalással, péntekenként anélkül is lehet menni oltásra 7 és 19 óra között.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Hatvanmilliárd forintot várnak Magyarországtól, a kormány elmagyarázza, hogy miért nem fizet

A Pfizer jogi eljárást indított Magyarország és Lengyelország ellen, mert a két ország nem vett át vakcinákat a cégtől.

A Politico birtokába jutott dokumentumok szerint a magyar kormány összesen hárommillió adag koronavírus elleni vakcinát nem hajlandó átvenni és kifizetni – írja a penzcentrum.hu a lap alapján.

A magyarok az ukrajnai háborúra hivatkozva nem voltak hajlandók átvenni a szállítmányt és kifizetni. Mintegy

60 milliárd forint a tét.

Közben azt írta a Kormányzati Tájékoztatási Központ a Magyar Nemzetnek, hogy a vakcinákat az unió „feleslegesen nagy mennyiségben rendelte meg és kényszerítette rá a tagállamokra”. Ezért döntött úgy a magyar kormány, hogy mégsem tart igényt a második körös közös EU-s beszerzésű Pfizer-vakcinákra. A kormány hozzátette: „A Pfizer-beszerzéseket a korrupció gyanúja lengte körbe az Európai Bizottságban”.

A kormányzat már 2021-ben arról beszélt, hogy az Európai Bizottság mindössze egy napot adott a tagállamoknak arra, hogy eldöntsék, kérnek-e Pfizer-vakcinát, és ha igen, mennyit. A magyar kormány végül kért oltóanyagot, 2022 novemberében viszont már visszamondták ezt.

Hasonló okból perlik egyébként Lengyelországot is, Romániában pedig azért robbant ki botrány, mert az akkori kormány túl sok vakcinát rendelt, ezzel pedig kárt okozhattak a román költségvetésnek.

Az Európai Bizottság vakcinabeszerzései körül több eljárás is zajlik, a The New York Times például azokat az SMS-eket szeretné kiperelni, amikben Ursula von der Leyen bizottsági elnök nyélbe ütötte az üzletet - írta a Telex.

Az EB másképp gondolja

Az Európai Bizottság nem vásárolt Covid-19 elleni oltóanyagot, hanem a tagállamokkal folytatott konzultációk alapján keretszerződéseket írt alá vakcinák beszerzéséről a gyógyszercégekkel – mondta a Népszavának Stefan De Keersmaecker bizottsági szóvivő, reagálva arra, hogy a magyar kormány szerint feleslegesen rendelt be annyi vakcinát az Európai Bizottság.

Stefan De Keersmaecker szerint a pandémia idején minden fontos döntést az úgynevezett irányító testület hozott, amiben valamennyi uniós ország és a biztosi kollégium képviseltette magát. A tagállamok ott döntöttek arról, hogy mennyi vakcinára és milyen feltételek mellett van szükség.

Később több tagállam is változtatni szeretett volna ezeken a szerződéseken, aminek oka lehet, hogy a Pfizer késett a vakcinák kiszállításával. A Népszava szerint Magyarország is változtatni akart a Pfizerrel kötött szerződésén, ám végül a módosítást nem írta alá, így a korábbi megállapodása maradt érvényben, és az abban foglaltak kötelezik most.

Címlapról ajánljuk

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×