Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 13. szombat Anett, Antal
Fecskendőbe töltik a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyagot, a Comirnaty-vakcinát a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház oltópontján 2022. június 3-án. A kórházi oltópontok keddenként és péntekenként vannak nyitva. Keddenként csak időpontfoglalással, péntekenként anélkül is lehet menni oltásra 7 és 19 óra között.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Hatvanmilliárd forintot várnak Magyarországtól, a kormány elmagyarázza, hogy miért nem fizet

A Pfizer jogi eljárást indított Magyarország és Lengyelország ellen, mert a két ország nem vett át vakcinákat a cégtől.

A Politico birtokába jutott dokumentumok szerint a magyar kormány összesen hárommillió adag koronavírus elleni vakcinát nem hajlandó átvenni és kifizetni – írja a penzcentrum.hu a lap alapján.

A magyarok az ukrajnai háborúra hivatkozva nem voltak hajlandók átvenni a szállítmányt és kifizetni. Mintegy

60 milliárd forint a tét.

Közben azt írta a Kormányzati Tájékoztatási Központ a Magyar Nemzetnek, hogy a vakcinákat az unió „feleslegesen nagy mennyiségben rendelte meg és kényszerítette rá a tagállamokra”. Ezért döntött úgy a magyar kormány, hogy mégsem tart igényt a második körös közös EU-s beszerzésű Pfizer-vakcinákra. A kormány hozzátette: „A Pfizer-beszerzéseket a korrupció gyanúja lengte körbe az Európai Bizottságban”.

A kormányzat már 2021-ben arról beszélt, hogy az Európai Bizottság mindössze egy napot adott a tagállamoknak arra, hogy eldöntsék, kérnek-e Pfizer-vakcinát, és ha igen, mennyit. A magyar kormány végül kért oltóanyagot, 2022 novemberében viszont már visszamondták ezt.

Hasonló okból perlik egyébként Lengyelországot is, Romániában pedig azért robbant ki botrány, mert az akkori kormány túl sok vakcinát rendelt, ezzel pedig kárt okozhattak a román költségvetésnek.

Az Európai Bizottság vakcinabeszerzései körül több eljárás is zajlik, a The New York Times például azokat az SMS-eket szeretné kiperelni, amikben Ursula von der Leyen bizottsági elnök nyélbe ütötte az üzletet - írta a Telex.

Az EB másképp gondolja

Az Európai Bizottság nem vásárolt Covid-19 elleni oltóanyagot, hanem a tagállamokkal folytatott konzultációk alapján keretszerződéseket írt alá vakcinák beszerzéséről a gyógyszercégekkel – mondta a Népszavának Stefan De Keersmaecker bizottsági szóvivő, reagálva arra, hogy a magyar kormány szerint feleslegesen rendelt be annyi vakcinát az Európai Bizottság.

Stefan De Keersmaecker szerint a pandémia idején minden fontos döntést az úgynevezett irányító testület hozott, amiben valamennyi uniós ország és a biztosi kollégium képviseltette magát. A tagállamok ott döntöttek arról, hogy mennyi vakcinára és milyen feltételek mellett van szükség.

Később több tagállam is változtatni szeretett volna ezeken a szerződéseken, aminek oka lehet, hogy a Pfizer késett a vakcinák kiszállításával. A Népszava szerint Magyarország is változtatni akart a Pfizerrel kötött szerződésén, ám végül a módosítást nem írta alá, így a korábbi megállapodása maradt érvényben, és az abban foglaltak kötelezik most.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Miután újra, egy évre megválasztotta Fidesz-elnöknek a párt kongresszusa, Orbán Viktor zárszót mondott. „Generációváltás kell a párt élén, jöjjenek a harmincasok, negyvenesek. Ezt fogom előkészíteni, ezért kértem csupán egy évet” – mondta a volt miniszterelnök. Előzőleg a Fidesz-kongresszus egyhangúlag megváltoztatta a párt alapszabályát, vége a választókerületi rendszernek. Politikai nyilatkozatokat is elfogadtak a migrációs paktumról és a közjogi méltóságok leváltásáról.

MNB: eztán hamarabb kaphatunk digitális választ panaszainkra a pénzintézetektől

A jegybank pénzügyi szervezetek panaszkezelését szabályozó megújított rendelete immár kiterjed az újfajta piaci szereplőkre, például a hitelgondozókra. Szóbeli panaszos ügyfelek kérhetik, hogy postai helyett a gyorsabb digitális úton érkezzen meg az intézmény válasza. Ha az intézmények ilyen csatornákon is fogadják a panaszokat, panaszkezelési szabályzatukban fel kell tüntetniük a panaszok applikáción, ügyfélportálon, illetve más digitális csatornán történő beadásának lehetőségét.
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Béremeléssel és külföldi toborzással kezelnék a létszámhiányt az ukrán hadseregben - Háborús híreink szombaton

Béremeléssel és külföldi toborzással kezelnék a létszámhiányt az ukrán hadseregben - Háborús híreink szombaton

Zelenszkij béremeléssel és külföldi önkéntesek toborzásának bővítésével kezelné az ukrán hadsereg létszámhiányát. Az alap katonai bér harmadával, 30 ezer hrivnyára nő, a fronton harcoló gyalogosok akár havi 300 ezer hrivnyát is kaphatnak. Közben az EU továbblendítette Ukrajna és Moldova csatlakozási tárgyalásait, míg Oroszország szerint az ukrán dróntámadások gazdasági károkat okoznak, de Moszkva azt állítja, gyorsan helyreállítják azokat. Nagy-Britannia eközben bejelentette, hogy 2027-ig teljesen betiltaná az orosz eredetű dízel és repülőgép-üzemanyag importját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×