Infostart.hu
eur:
390.35
usd:
331.32
bux:
110747.55
2025. december 23. kedd Viktória
Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Sömjéni László Géza, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke (középen, j-b) az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz áldozatainak emlékhelyén tartott megemlékezésen 2023. október 25-én.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Megemlékeztek a Kossuth téri sortűz áldozatairól

A budapesti eseményen - mások mellett - részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, beszédet mondott Sömjéni László Géza, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke.

A Kossuth Lajos téren, az 1956-os emlékhelyen megtartott megemlékezésen több '56-os szervezet is képviseltette magát.

Beszédében Sömjéni László Géza felidézte az 1956. október 25-én történteket, egyebek mellett azt, hogy a békésen gyülekező emberek eleinte még beszélgettek, barátkoztak a helyszínen megjelenő szovjet harckocsik katonáival, és nem volt jele annak, hogy bárki a tömegbe lövetne.

A Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke hangsúlyozta: az biztos, hogy a vérengzés az Államvédelmi Hatósághoz (ÁVH), illetve az azzal együttműködő szovjet fegyveres erőkhöz köthető, konkrét felelősöket azonban azóta sem sikerült megnevezni.

Azt sem tudni, hogy pontosan hány áldozata volt a sortűznek, a hivatalos adatok nyolcvannyolc halottat, és körülbelül kétszáz sebesültet említenek - fűzte hozzá.

Sömjéni László Géza emlékeztetett arra, hogy országszerte hatvankét helyen lőttek a tömegbe a forradalom október 23-i kitörése után, annak leverése közben.

Azokon a helyeken, ahol magyar honvédtisztek vezették a katonákat, egyetlen helyen sem volt halálos áldozat, mert csak figyelmeztető lövések dördültek el, ahol azonban az ÁVH is beavatkozott, ott minden esetben voltak halottak - hívta fel a figyelmet.

Az október 25-i vérengzés áldozatai előtt tisztelegve, a történtek 67. évfordulóján az '56-os szervezetek koszorút helyeztek el az emlékhelyen.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: a japán atomenergia újjászületésével derülhet ki, hogy Németország tévúton jár

Szakértő: a japán atomenergia újjászületésével derülhet ki, hogy Németország tévúton jár

Másfél évtizeddel a fukusimai katasztrófa után Japán újraindítja a a világ legnagyobb atomerőművét. A Kasivazaki–Kariva lesz az első olyan nukleáris létesítmény, amit a fukusimai erőművet is üzemeltető Tokyo Electric Power Company működtethet. Aszódi Attila atomenergia-ügyi szakértő, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja beszélt a részletekről az InfoRádióban.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 23. 09:38
×
×
×
×