A Földön minden ember élettartama átlagosan három évvel hosszabbodna, ha a légszennyezés megszűnne. A légzőszervi, valamint szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában is szerepet játszó porszennyezés okait és változásait vizsgálták a Szegedi Tudományegyetem kutatói. Tavasztól őszig a közlekedés, ősztől tavaszig a fűtés a legnagyobb szennyező, a hulladéklerakók, a bányaterületek és az építési területek viszont egész éven át bocsátják ki a port.

Szilassi Péter, az SZTE Földrajzi és Földrajztudományi Intézetének egyetemi docense az InfoRádióban elmondta, meglepő módon azt tapasztalták, hogy télen a közutak mentén viszonylagosan kevesebb a pormennyiség, mert a téli por döntő része fűtési eredetű, a közutak mentén viszont nyíltabb területek vannak, és itt állandóan mozognak a gépjárművek, ami úgynevezett másodlagos szellőt vagy szelet eredményez, és ez pucolja, takarítja a városok levegőjét. Nyáron fordul a helyzet, nincs fűtés, ekkor az elsődleges porkibocsátók közé tartozik a közúti közlekedés, de ez eltörpül a fűtésből eredő szennyezés mellett.

A szakember kiemelte, hogy csak korlátozottan áll rendelkezésre mért adat arra, hogy pontosan milyen a levegő minősége, és azon belül a por mennyisége. Magyarországon a nagyvárosokban van 18 mérőállomás, de arról nincs információ, hogy az ország többi 3200 településén mi a helyzet.

"A kistelepülésekkel az a probléma, hogy ott a fűtés jellege nagyon komolyan befolyásolja azt, hogy milyen a szennyezésszint. Kis falvakban nagyon gyakran fával, és sajnos sok esetben a szegényebb településeken még hulladékkal is tüzelnek. Ez pedig nemcsak a por mennyiségét növeli meg, hanem a műanyag égetése miatt rákkeltő anyagok jutnak a légkörbe, ami megint csak óriási gondot okoz" – mondta Szilassi Péter, de hozzátette, az is probléma a kisebb településeken hogy amíg a szántóföldek nyáron a vegetációs időszakban porkötő hatásúak, addig az aratás után, augusztus végétől kimutatható az, hogy erőteljes porkibocsátó és porszennyező hatása lesz a szántóföldeknek.

A felvetésre, hogy ezek szerint vidéken élni ősztől tavaszig egészségtelenebb, a szakember azt mondta, hogy ez sok tényezőtől függ, a beépítettségtől vagy éppen a település földrajzi jellemzőitől. "Inkább én azt emelném ki, hogy mindenképpen lehetne tenni azért, hogy javuljon a helyzet. Megelőzzük azokat a helyzeteket, mint ami történt márciusban, hogy tömegkarambol történt az intenzív kiporzás miatt" – emlékeztetett az M1-es a porvihar miatt történt katasztrófára. Hasznos példaként említette a mezőgazdasági területeken erdősávok telepítését, szélfogókat, vagy olyan agrotechnikai eljárásokat, amelyek csökkentik a por kibocsátását, például sekély szántással vagy mulcsos fedéssel. A városokban pedig a növénytelepítéssel, parkosítással lehet előrelépni, illetve a fűtési mód megváltoztatásával: a fatüzelést és széntüzelés helyett a gáz- és az elektromos fűtésre kellene átállni.