Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter előadást tart a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kétnapos, MCC Budapest Summit nemzetközi konferenciájának nyitónapján, 2022. szeptember 30-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Nagy Márton: így éri el Magyarország 2030-ra az EU-fejlettség 90 százalékát

Az elektromos autógyártáshoz kapcsolódó hazai beruházások robbanásszerű növekedést hozhatnak az exportban, a kereskedelemben és a feldolgozóiparban, a szállítás és a logisztikai területén azonban komoly fejlesztésekre van szükség a gazdaságfejlesztési miniszter szerint.

A logisztikai és szállítmányozási szektor jelenleg a GDP öt százalékát állítja elő, amely 2030-ra tíz százalékra emelkedhet, és ezzel tovább erősíthető a magyar gazdaság összekapcsoló hídszerepe - mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Századvég "Vidék" konferenciáján kedden Budapesten.

Kiemelte: a közeljövőben számos nagy ipari beruházás érkezik Magyarországra, amelyek szükségessé teszik a szállítás továbbfejlesztését is.

A közvetlen működő tőke (FDI) beáramlása miatt 2030-ra a GDP-ben az export aránya a jelenlegi 70-ről 100 százalékra, a feldolgozóiparé pedig 20-ról 30 százalékra nő.

A megnövekedett gyártási kapacitások miatt pedig fontos, hogy a megnövekedett logisztikai feladatokat a hazai szereplők biztosítsák - fűzte hozzá.

A kormány

tíz kitörési pontot határozott meg

, amellyel 2030-ra Magyarország elérheti az EU-fejlettség 90 százalékát. Ezek közül kiemelte

  • az energiatermelő-kapacitások növelését másfélszeresével, valamint
  • a zöldenergia-mix kiépítését,
  • fél millió új munkaerő bevonását és
  • a határátkelők és a szállítmányozás fejlesztését.

A fejlődéshez adottak Magyarország infrastrukturális adottságai, európai viszonylatban is kiemelkedő volt a magyar autópályák hosszának növekedése. Magyarország területének 90 százalékáról biztosított a gyorsforgalmi utak elérése 60 percen belül.

Az ország tranzitszerepe is kimagasló, és ezt a háború csak tovább erősítette: keletről nyugatra csak Magyarországon keresztül lehet eljutni.

Hazánk egyedülálló módon három útvonalon belépési pont az Európai Unió felé.

Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy a kormány tervezi az M1 autópálya bővítését, mert a jelenlegi kamionforgalom mellett autóútként üzemel. Ugyanakkor a keleti és a déli határátkelők szűk kapacitása a növekedési lehetőséget korlátozza.

Ha Magyarország bedugul, akkor nem lehet elszállítani a nyersanyagot és a készterméket, megnő a szállítási idő, emelkednek a költségek és ez a FDI-beruházásokban is megmutatkozhat - fogalmazott.

Az áruszállítási ágazat mintegy 130 ezer magyar családnak ad munkát, a foglalkoztatottak száma 2022-ben 285 ezer volt, amely az aktív munkavállalók 6 százaléka. Miközben a szektor részaránya a GDP-n belül 5-6 százalék, a GDP éves növekményéből 1 százalékot hasított ki 2021-ben.

A logisztikai szektor óriási növekedési lehetőség előtt áll, a GDP-arányos részesedése a régiós országokénál alacsonyabb.

Hozzátette: a szektor hozzájárulása a külkereskedelmi mérleghez pozitív és a beruházási ráta is mintegy kétszerese a nemzetgazdasági átlagnak, 54 százalék.

Kifejtette: a logisztikai szektoron belül egyre nagyobb súlyt képvisel a

raktározás.

A tárolási kapacitások 2021-ről 2023-ra 1 millió négyzetméterről 2 millió négyzetméterre emelkedtek és egyre inkább meghatározók a magyar szereplők.

A kihívások között említette, hogy nemcsak a nemzetközi piacokon, de magyar piacon is folyamatosan veszítenek súlyukból a magyar szereplők, a külföldi versenytársak kiszorítják őket a piacról. Az FDI növekedésével meglóduló exportkapacitások növekvő szállítmányozási igényekkel is járnak és ez hatalmas lehetőséget rejt a magyar fuvarozóknak is - fogalmazott.

A kormány az ágazati szereplők bevonásával javaslatcsomagon dolgozik, amelynek célja, hogy 2030-ra duplájára emelkedjen a logisztikai és szállítmányozási szektor kibocsátása. Ennek része, hogy korlátoznák a szállítási láncon belül az alvállalkozók számát, minimális szolgáltatási díjat határoznak meg és fejlesztenék a határátkelő pontokat, bővítenék az áteresztő kapacitásokat, hogy gyorsabb belépést biztosítsanak az Európai Unióba.

A kormány célja, hogy

Röszke nemcsak Közép-Kelet-Európa, hanem Európa legfontosabb logisztikai központjává váljon

- fogalmazott Nagy Márton.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×