eur:
408.88
usd:
375.26
bux:
74214.3
2024. november 5. kedd Imre
Lázár János építési és közlekedési miniszter beszédet mond az aradi vértanúk emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a nemzeti gyásznapon, a vértanúk kivégzésének 174. évfordulóján az aradi Szabadság-szobornál 2023. október 6-án.
Nyitókép: Rosta Tibor

Lázár János: az aradi vértanúk különbözőnek születtek, de eggyé váltak a haza és a szabadság szeretetében

Az aradi vértanúk különbözőnek születtek, de eggyé váltak és egyek lettek a haza és a szabadság szeretetében - jelentette ki Magyarország építési és közlekedési minisztere az aradi Szabadság-szobornál az aradi vértanúk emléknapján tartott péntek esti megemlékezésen.

Lázár János kiemelte: a vértanúk más nemzetiségűek voltak életükben, de magyarokká váltak halhatatlanságukban, és ezen a módon született meg a "sokgyökerű", de egységes kultúrájú magyar nemzet és a nemzetek közös Európája, amely most "sokunk szerint támadás alatt áll."

Támadás alatt áll a keresztény szabadság eszményén alapuló hagyomány, a modernitás értékein felépülő Európa, és vele támadás alatt áll, az európai életmód, mint a magyar, mint a román életmód is - hangsúlyozta a politikusa

Az aradi vértanúkra gondolva ma arra kell emlékezni, hogy koncepciós eljárással ítélték el őket, a döntés már megvolt, az eszközöket pedig ahhoz igazították - ismertette a miniszter. Hozzátette: a mai birodalmak, "birodalommá válni akaró erőközpontok" is gyakran élnek ezekkel a módszerekkel, például akkor, amikor "egy-egy nép jogos jussát világnézeti okból tagadják meg."

Lázár János úgy véli, Közép-Európában a jövőt legtöbbször a mártírok formálják nagyobb erővel. A magyarok számára 1848/49 azért él olyan elevenen ma is, mert emlékeztet a saját értékeinkre, a saját céljainkra, az ellenfeleink kitartó ellenállására, de legfőképp arra, hogy a szabadságot és függetlenséget nem elég egyszer kiharcolni, azt nap mint nap meg kell védeni - hívta fel a figyelmet.

"Most azért a szabadságunkért kell megküzdenünk, hogy ne mások, hanem mi dönthessük el mit is gondolunk valójában a világról, hogyan és milyen hazában akarunk élni, mivel és kivel akarjuk megosztani településeinket, miként akarjuk felnevelni gyerekeinket" - részletezte a politikus.

Mint mondta, az aradiak katonaként éltek, de nemzeti, sőt nemzetek feletti jelképként haltak meg. Nem a harci és a győzelem megszokott jelképeként, hanem a szabadságba vetett hit és az eszményekhez való makacs ragaszkodás jelképeként - fűzte hozzá.

Lázár János elmondta azt is, hogy Romániát igazságtalanság érte, amikor a "történelmi jelentőségű, fontos" schengeni csatlakozását önhibáján kívül Ausztria megvétózta, ezért a magyar kormány nevében támogatását fejezte ki Románia felé.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke ünnepi beszédében úgy fogalmazott, a szabadság mindenkié, szabadságban és az emberi méltóságban mindannyian osztozunk, de nem könnyű annak kivívása és megtartása.

Hangsúlyozta: az 1848-ban kirobbant forradalmak mindegyike fontos fejezete volt a kelet-európai országok hosszú, több évszázados szabadságtörténetének, hozzátéve, "ami ma nyugalomnak tűnik, nem lehet mindig teljes".

A politikus kiemelte: hitre, erőre és összefogásra van szüksége a romániai magyar közösségnek, és példaképként kell tekinteni az 1848-as forradalmárokra, illetve az aradi vértanúkra.

Az aradi megemlékezések sora délután a vesztőhelyen tisztelgéssel és koszorúzással kezdődött. A belvárosi minorita templomban tartott gyászmisét Horváth Zoltán István kanonok celebrálta.

Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×