eur:
402.93
usd:
360.91
bux:
97065.84
2025. május 17. szombat Paszkál
Nyitókép: Pixabay

Elhunyt a Gyimes szerelmese

Hatvankét éves korában elhunyt Sára Ferenc koreográfus, néptánc- és népzenekutató.

Sára Ferenc 1961-ben született Budapesten, gyermekkorát Turán töltötte. Először zenésznek tanult, majd 1978-tól a Bartók Táncegyüttesben táncolt. 1981-től aktív néptáncművész, néptánc pedagógus és koreográfus. A Budapesti Műszaki Egyetem Kerekes Néptáncegyüttesének alapítója és vezetője, 1986-től a Kodály Kamara hivatásos táncosa - áll a közleményben.

Mint írják, Sára Ferenc Erdély, azon belül

a Gyimes szerelmese volt,

és a kilencvenes évek elején oda is költözött feleségével. 1995-1997 között a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes művészeti vezetője, 1998-tól feleségével a gyimesi iskolákban néptáncot tanítottak.

1981-től kezdve gyűjtötte a moldvai csángó népzenét, és az 1980-as évek végétől hozzá köthető a moldvai csángó népzene és néptánc Magyarországon való megismertetése, ekkor szervezte meg az első csángó bálokat és táborokat. Évtizedeken át népszerűsítette és oktatta a gyimesi és moldvai csángó zenét és táncokat Magyarországon és a világ számos pontján.

Számos elismerésben részesült. 1984-ben lett a Népművészet Ifjú Mestere, 1992-ben UNITER-különdíjat, 2005-ben a Mediawave Párhuzamos Kultúrákért-díjat, 2014-ben Magyar Arany Érdemkeresztet vehetett át. 2021-ben Martin György-díjban, majd 2023-ban az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Kallós Zoltán-díjában részesül feleségével, Varga Zsuzsannával közösen "a népi kultúra éltetéséért, a Gyimes völgyében évtizedek óta kifejtett értékmegőrző munkájukért". Az idén augusztus 20. alkalmából megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét is, amelyet azonban betegsége miatt már nem tudott átvenni.

Sára Ferenc gyors lefolyású, súlyos betegség után október 2-án, Budapesten hunyt el. Temetése választott hazájában, Gyimesközéplokon lesz.

Címlapról ajánljuk

Most majd beömlik a tudomány a színpadra

Tudomány Éve a színházban címmel indít programsorozatot az MTA - együttműködve a hazai és határon túli színházakkal, valamint a Magyar Művészeti Akadémiával. A kezdeményezésről Oberfrank Ferenc, az MTA köztestületi igazgatója beszélt az InfoRádióban..
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.05.19. hétfő, 18:00
Szakáli István Loránd
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója
Ilyen veszélyeket jelenthet az AI a közgazdasági kutatásban

Ilyen veszélyeket jelenthet az AI a közgazdasági kutatásban

Az elmúlt évtizedek során a közgazdasági kutatás módszertana jelentős átalakuláson ment keresztül. Az ökonometriai módszerek fejlődése és elterjedése, majd a nagy adatbázisok megjelenése után a következő fontos mérföldkövet a mesterséges intelligencia térhódítása jelenti. Ám a módszertani fejlődés nem feltétlenül jelenti az elméleti megértés fejlődését is. Sőt, gyakran éppen az ellenkezője az igaz: a technikai eszközök bonyolultságának növekedésével arányosan csökken az elemzések elméleti megalapozottsága. A tudománytörténet számos példát szolgáltat arra, hogy az új módszerekbe vetett túlzott bizalom tévútra viheti a kutatókat. A közgazdaságtanban különösen jellemző ez a jelenség, mivel e diszciplína folyamatosan küzd a természettudományok egzaktságának elérésére való törekvés és a társadalomtudományi jelenségek inherens komplexitása közötti feszültséggel. Az ökonometria hajnalán hasonló lelkesedés volt tapasztalható, mint amit most a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatban látunk. Azonban utólag nyilvánvalóvá vált, hogy a matematikai formalizmus önmagában nem oldotta meg a közgazdasági kérdéseket – sőt, esetenként elfedett fontosabb intézményi és történeti összefüggéseket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×