A Medián mérése szerint az első jelentős változás, ami az elmúlt szűk félévben bekövetkezett, hogy a Fidesz tendenciaszerűen veszített a támogatottságából, ami önmagában nem egy „drámai dolog”, hiszen minden normális parlamenti ciklus közepetáján szokott valamelyest gyengülni az épp hatalmon lévő politikai erő – fogalmazott az InfoRádióban Hann Endre.
A kormányzópárt helyzete annyiban viszont mégis sajátos, hogy a támogatottsága csökkenése mellett komoly, elsősorban gazdasági problémákkal is szembenéz, ugyanakkor a mérleg másik serpenyőjében nincs egy komoly kihívó, aki ki tudná azt ellensúlyozni – tette hozzá a közvélemény-kutató cég ügyvezető igazgatója. Magyarán,
az ellenzéki pártok továbbra sem tudnak előnyt kovácsolni a Fidesz népszerűségvesztéséből.
A szakértő szerint a kutatásuk egyik legsúlyosabb üzenete tehát, hogy az ellenzéki pártok – köztük a Demokratikus Koalíció és a Momentum is, amik úgy érezhetik, hogy esélyük lehet az ellenzék vezető ereje lenni – nemhogy erősödnének ebben a helyzetben, hanem időről időre egy kicsit gyengülnek is.
Érdekes kivételt jelentenek a mainstream ellenzéken kívüli, azokkal szemben alternatívát kínáló formációk, mint a Mi Hazánk, a Jakab Péter által alapított Nép Pártján nevű párt, vagy a Márki-Zay Péter néppárttá alakul Mindenki Magyarországa mozgalma, amik képesek voltak apróbb előnyökre szert tenni – jegyezte meg Hann Endre. „Sőt, akkoriban készült a felmérés, amikor bejelentették, hogy párttá alakul Vona Gábor mozgalma is, és mindjárt kapott 1 százalékot.” Bár ezek nem egyértelműen tartós és jelentős változások, és nem feltétlenül fognak mandátumot érő támogatottságot jelenteni a következő választáson – jegyezte meg.
Mindenesetre figyelemreméltó és súlyos jelzés az ellenzék számára, hogy miközben nemhogy erősödnének, hanem inkább stagnálnak, aközben a társadalom növekvő többsége amellett van, hogy kormányváltás legyen – folytatta az ügyvezető igazgatója. A Medián felmérésében az erre vonatkozó kérdés úgy hangzott: A következő választás után mit szeretne jobban, ha kormányváltás lenne, vagy ha maradna a mostani kormány?, amire – Hann Endre szavai alapján – az „elsöprő többség” (52 százalék) az előbbit válaszolta, csak épp nem látnak olyan kormányképes kihívót, akire szavaznának is.
A szakértő szerint a kormány munkáját, tevékenységét illetően elégedettségről nem igazán lehet beszélni, miután a klasszikus,
a közhangulatot jól mérő kérdésük esetében, miszerint jó, vagy rossz irányba halad-e az ország, utóbbit érzékelők aránya (65 százalék) rekordot állított be.
Megjegyezte: figyelemreméltó, hogy a Medián mérése szerint jelenleg a szavazásra jogosultak 34 százaléka nem tud/nem akar választani a pártkínálatból, de az ő többségük (59 százalék) is kormányváltást szeretne, ami tulajdonképpen egy tartalék elvileg az ellenzék számára.
A demográfiai, szociológiai vonalak nagyjából ott húzódnak, ahol már a tavalyi választásokon is: a kevésbé iskolázott, rosszabb körülmények között élők, kisebb településeken lakók körében valamivel nagyobb a Fidesz támogatottsága, de meglepő mód már a falvakban élők körében is enyhet többségben vannak azok, akik kormányváltás szeretnének – tette hozzá a szakértő. „Nem beszélve a hagyományosan liberális, baloldali Budapestről, ahol kétharmad mondja azt, hogy kormányváltást szeretne.”