Infostart.hu
eur:
373.51
usd:
340.53
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán
A felújított józsefvárosi Szent József-plébániatemplom egyik kersztje 2020. április 30-án. A külső rekonstrukció 800 millió forint állami támogatásból valósult meg, a belső felújításra pedig 400 milliós állami támogatásból kerül sor. A kéttornyos épület a magyarországi klasszicizáló késő barokk építészet jeles emléke. Tornyai 70 méter magasak.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Vallástörténész: számos oka lehet annak, hogy csökken a hívők száma a statisztika tanúsága szerint

2001-ben még 5 millió 300 ezer ember vallotta magát római katolikusnak, 2022-ben már csak 2 millió 600 ezer - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. A vallástudományi professzor szerint számos oka van annak, hogy a hívők száma csökkent.

A vallási hovatartozásra vonatkozó, önkéntesen megválaszolható kérdésre a lakosság 60 százaléka felelt. A válaszadók 50 százaléka, 2 millió 900 ezer ember katolikus, közülük 2 millió 600 ezer a római katolikust, 165 ezren a görögkatolikust jelölték meg vallásukként. A reformátusok aránya 16, az evangélikusoké 3,1 százalék volt 2022-ben. A válaszadók 27 százaléka nem vallásos.

Máté-Tóth Andrást, a Szegedi Tudományegyetem vallástudományi professzorát nem lepték meg a számok.

"Egy kicsikét alábecsültük a fogyást. Azt gondoltuk, nem lesznek ennyire sokan, akik nem válaszolnak, így aztán többen lesznek, akik azt írják, hogy egy-egy vallási közösség tagjai."

Máté-Tóth András szerint több oka is van annak, hogy ilyen sokan nem válaszoltak erre a kérdésre. Például lehetnek olyanok, akik szerint ez a magánügyük, mások bizalmatlanok mindenféle nagy intézménnyel - ahogy az egészségüggyel vagy az internettel, úgy a KSH-val - szemben.

"Aztán van egy harmadik felvetés: talán azért nem válaszoltak az emberek, mert nem tetszik egy részüknek az, hogy milyen erősen együttműködik az állam az egyházzal, legalábbis a nagyokkal. Az emberek

esetleg úgy gondolják, hogy a vallás arra való, hogy kisimítsa a lelket, értelmet adjon az életnek, nem arra, hogy politikai muníció vagy politikai program legyen belőle."

Elsősorban a katolikus egyházban nagyon sok vallási közösségi tag van, akit megkereszteltek, de nem hívő - mondta a Szegedi Tudományegyetem vallástudományi professzora, megjegyezve: az okok felderítésére további kutatásokra van szükség.

Arról is beszélt az InfoRádiónak, hogy egy világtrendről van-e szó, és hogy a különböző országokban napvilágot látott gyermekbántalmazási ügyek szerepet játszanak-e a hívők számának fogyásában.

"Amerikában és Európában a fogyás trend a katolikus egyházban. A mértékben vannak nagyobb különbségek. A népszámlálási adatok azt mutatják, hogy a katolikusok vesztették a legtöbb tagot arányaiban és nominálisan is. Lehetséges, hogy valamekkora mértékben hozzájárult ehhez az, hogy a katolikus egyház sajtója nem pozitív, de az az igazság, hogy Magyarországon ez nem olyan erős, mint például Franciaországban, Németországban, Kanadában vagy az USA-ban; feltételezhetjük, hogy van ennek szerepe, vagyis nagy hiba lenne nem feltételezni, de a mértékét nem tudjuk megsaccolni."

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleményben azt írta, hogy örömükre szolgál, hogy a vallási, felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdésre válaszoló honfitársaik több mint kétharmada a Magyar Katolikus Egyházhoz tartozónak vallotta magát.

A teljes beszélgetést alább meghallgathatják.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Zsidai Zoltán Roy: az Airbnb-kereslet mutatja, milyen nagy szükség lenne évi 30 új szállodára Budapesten

Zsidai Zoltán Roy: az Airbnb-kereslet mutatja, milyen nagy szükség lenne évi 30 új szállodára Budapesten

Nincs elég minőségi szálláshely a fővárosban – emelte ki Zsidai Zoltán Roy gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője, a Magyar Éttermi Szövetség elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: olyan szabályozásra lenne szükség, amely kiszámítható pályát ad a rövidtávú lakáskiadásban érdekelt tulajdonosoknak is és a szállodafejlesztőknek is.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: jöhet 3400 milliárd uniós forrás, szigorítják a balatoni építkezéseket

Tisza-kormány: jöhet 3400 milliárd uniós forrás, szigorítják a balatoni építkezéseket

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×