Infostart.hu
eur:
373.86
usd:
340.89
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán
A felújított józsefvárosi Szent József-plébániatemplom egyik kersztje 2020. április 30-án. A külső rekonstrukció 800 millió forint állami támogatásból valósult meg, a belső felújításra pedig 400 milliós állami támogatásból kerül sor. A kéttornyos épület a magyarországi klasszicizáló késő barokk építészet jeles emléke. Tornyai 70 méter magasak.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Vallástörténész: számos oka lehet annak, hogy csökken a hívők száma a statisztika tanúsága szerint

2001-ben még 5 millió 300 ezer ember vallotta magát római katolikusnak, 2022-ben már csak 2 millió 600 ezer - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. A vallástudományi professzor szerint számos oka van annak, hogy a hívők száma csökkent.

A vallási hovatartozásra vonatkozó, önkéntesen megválaszolható kérdésre a lakosság 60 százaléka felelt. A válaszadók 50 százaléka, 2 millió 900 ezer ember katolikus, közülük 2 millió 600 ezer a római katolikust, 165 ezren a görögkatolikust jelölték meg vallásukként. A reformátusok aránya 16, az evangélikusoké 3,1 százalék volt 2022-ben. A válaszadók 27 százaléka nem vallásos.

Máté-Tóth Andrást, a Szegedi Tudományegyetem vallástudományi professzorát nem lepték meg a számok.

"Egy kicsikét alábecsültük a fogyást. Azt gondoltuk, nem lesznek ennyire sokan, akik nem válaszolnak, így aztán többen lesznek, akik azt írják, hogy egy-egy vallási közösség tagjai."

Máté-Tóth András szerint több oka is van annak, hogy ilyen sokan nem válaszoltak erre a kérdésre. Például lehetnek olyanok, akik szerint ez a magánügyük, mások bizalmatlanok mindenféle nagy intézménnyel - ahogy az egészségüggyel vagy az internettel, úgy a KSH-val - szemben.

"Aztán van egy harmadik felvetés: talán azért nem válaszoltak az emberek, mert nem tetszik egy részüknek az, hogy milyen erősen együttműködik az állam az egyházzal, legalábbis a nagyokkal. Az emberek

esetleg úgy gondolják, hogy a vallás arra való, hogy kisimítsa a lelket, értelmet adjon az életnek, nem arra, hogy politikai muníció vagy politikai program legyen belőle."

Elsősorban a katolikus egyházban nagyon sok vallási közösségi tag van, akit megkereszteltek, de nem hívő - mondta a Szegedi Tudományegyetem vallástudományi professzora, megjegyezve: az okok felderítésére további kutatásokra van szükség.

Arról is beszélt az InfoRádiónak, hogy egy világtrendről van-e szó, és hogy a különböző országokban napvilágot látott gyermekbántalmazási ügyek szerepet játszanak-e a hívők számának fogyásában.

"Amerikában és Európában a fogyás trend a katolikus egyházban. A mértékben vannak nagyobb különbségek. A népszámlálási adatok azt mutatják, hogy a katolikusok vesztették a legtöbb tagot arányaiban és nominálisan is. Lehetséges, hogy valamekkora mértékben hozzájárult ehhez az, hogy a katolikus egyház sajtója nem pozitív, de az az igazság, hogy Magyarországon ez nem olyan erős, mint például Franciaországban, Németországban, Kanadában vagy az USA-ban; feltételezhetjük, hogy van ennek szerepe, vagyis nagy hiba lenne nem feltételezni, de a mértékét nem tudjuk megsaccolni."

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleményben azt írta, hogy örömükre szolgál, hogy a vallási, felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdésre válaszoló honfitársaik több mint kétharmada a Magyar Katolikus Egyházhoz tartozónak vallotta magát.

A teljes beszélgetést alább meghallgathatják.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata  – Háborús híreink pénteken

Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata – Háborús híreink pénteken

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország november 20-ra virradóra súlyos támadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, számos rakétát bevetve – közölte az RBK Ukraine. Ez része lehetett azoknak a támadásoknak, amiket az orosz elnök korábban belengetett Kijevnek, amiért lerombolták a Krími híd közúti ágát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva beszélt a felvetésről, hogy Ukrajna „NATO-szerű” védelmet kapjon. Határozottan elutasította ezt a lehetőséget, szerinte az orosz számára ez abszolút elfogadhatatlan. Továbbra is nyitva hagyják a tárgyalások előtt az ajtót, erről a témáról azonban nem kívánnak értekezni a jövőben.  Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×