Infostart.hu
eur:
362.81
usd:
324.37
bux:
143999.7
2026. november 9. hétfő Tivadar
Nyitókép: Forrás: Pexels.com

Kína teljesen máshogy épít vasutat, mint Európa - a Budapest–Belgrád vonal problémái szakértői szemmel

A beruházás felénél tartva az eltérő kínai és európai műszaki megoldások miatt komoly szakmai problémák nehezítik a Budapest–Belgrád vasútvonal építését – mondta az InfoRádiónak Andó Gergely, a Navigátorvilág közlekedési szaklap főszerkesztője.

Erős volt a szándék arra, hogy a Budapest–Belgrád vasúti projektre Kína szállítsa a biztosítóberendezéseket, a távközlési eszközöket és a vonatbefolyásolási rendszert, ami Kína számára lehetővé tette volna, hogy az EU területén szinte bárhol el tudjanak indulni beruházásokon, hiszen ezen berendezések tanúsítása egyszeri hatalmas feladat, onnantól viszont már sokkal kisebb – mondta az InfoRádióban Andó Gergely, a Navigátorvilág közlekedési szaklap főszerkesztője.

Ennek az eljárásnak a költségét és valamennyi feladatát is vállalta volna Kína, megvolt az ambíció, viszont a szakíró szerint mintha nem mérték volna fel megfelelően, hogy hol tartanak a berendezéseikkel a kínaiak, de azt sem, hogy a módosításokat végrehajtani, dokumentálni, angolra és magyarra fordítani mennyi idő.

Sajtóhírek szerint a biztosítóberendezések nagyon más elgondolás alapján működnek Kínában, mint Európában. Ezzel kapcsolatban tisztázta, európai szemmel nézve a kínai vasúthálózat rendkívül modern, homogén rendszer, ahol nincs az a nehézség, mint nálunk, hogy 150 éves infrastruktúrákat kell egy rendszerben üzemeltetni.

"Kína a törzsfejlődést kihagyta, újonnan épített vadonatúj hálózatot, nem kellett az illesztési kultúrával foglalkozni. Ennek része volt az, hogy minden vonatot felszereltek a megfelelő kommunikációs eszközökkel, minden szerelvény kommunikál a vasúti biztosítóberendezéssel, ami Európában nincs így" – ecsetelte.

Az ilyen megfeleltetési problémáknak márpedig "se szeri, se száma", Andó Gergely meglátása szerint például csak Budapest és Belgrád között 90 új fénysorompót kéne szerelni a vonal állomásain és vonalán, ami rengeteg, pedig a biztonságot az jelentené, ha sikerülne csökkenteni a vasúti–közúti keresztezések számát. A beruházás mentén a szintes keresztezések mellett döntöttek.

Márpedig a hátralévő másfél-két évben az ilyen eszközparkot gyártó cégek "informálisan mindenütt azt hangsúlyozzák, hogy nem képesek ekkora volumenben" szállítani, "ezek nem olyan sorozatgyártott elemek, mint a vasúti betonaljak vagy a sínek; mindenki számára egyértelművé vált, hogy lekésték az összes olyan határidőt, amivel itt normális ügymenetben ezt a problémát be tudták volna foltozni valamilyen módon".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Sári Zsolt: a közgyűjteményi béremeléseket egy átalakítási csomag részeként kell kezelni

Sári Zsolt: a közgyűjteményi béremeléseket egy átalakítási csomag részeként kell kezelni

Első körben az ígért béremelésnél kisebb történhet meg a közgyűjteményi dolgozóknál is – a folytatásról Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Pusztító csapást mértek az orosz elitalakulatra, szokatlan lépésre szánta el magát Moszkva – Háborús híreink hétfőn

Pusztító csapást mértek az orosz elitalakulatra, szokatlan lépésre szánta el magát Moszkva – Háborús híreink hétfőn

Az ukrán fegyveres erők négy orosz drónirányító központra mértek csapást a megszállt ukrajnai területeken és az oroszországi Brjanszki területen. A művelet során az elfoglalt Bergyanszkban eltalálták a Moszkva által kiemelten kezelt Rubikon drónegység egyik bázisát is - írta meg a United24. Harminc év után először indított útnak nyersvasszállítmányt az északi-sarki Murmanszk kikötőjéből Oroszország. A Kyiv Post cikke szerint azért kényszerültek az orosz acélipari szereplők a szokatlan lépésre, mert a fekete-tengeri ukrán drón- és rakétatámadások gyakorlatilag megbénították a hagyományos déli szállítási útvonalakat, a balti-tengeri kikötők pedig már nem bírják a megnövekedett forgalmat. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×