eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Unsplash.com

Az idei viharszezon a biztosítóknak is emlékezetes marad

Az elmúlt tíz év rekordösszegű biztosítói kárrendezésével zárul az idei viharszezon, a társaságok közel másfélszer annyit fizettek ki, mint 2021-ben, az eddigi csúcstartó évben – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

Az idei május–augusztusi viharszezonban a biztosítók lakásbiztosítási szerződések alapján közel 110 ezer bejelentésre több mint 13 milliárd forintot fizettek már ki, vagy tartalékolnak kárkifizetésekre. Az elmúlt tíz évben a 2021-es 9,1 milliárd forintos kifizetés volt a legmagasabb összeg.

A Mabisz hozzátette azt is, hogy 2010 óta, mióta összesítik a viharszezon káradatait, csak a kiinduló, súlyos árvizekkel társított évben kellett mélyebben a zsebükbe nyúlniuk a biztosítóknak, ez akkor mintegy 30 milliárd forintot jelentett.

A szövetség összesítése szerint az elmúlt 14 év alatt a lakásbiztosítási területen a káresetek száma meghaladta az 1,6 milliót, a teljes kárösszeg pedig a 122 milliárd forintot. Ebben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben keletkezett rongálódások.

Idén a legtöbb bejelentés a június 23-i és az augusztus 4-5-i viharokhoz köthető. A bejelentések zöme Budapestről, valamint tíz vármegyéből – Somogy, Baranya, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Heves – érkezett.

A települések közül Székesfehérvár, Tatabánya, Mátészalka, Nagyecsed, Cegléd, Érd, Gödöllő, Gyál, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Gyula, Jánoshida, Törökszentmiklós, Lajosmizse és Kiskőrös volt a leginkább érintett. A legjellemzőbb kártípusok közé tartozik a beázás, a jégverés, a viharos szél miatti rongálódás, valamint az elektronikus eszközök sérülése.

A Mabisz tájékoztatása szerint az elmúlt évhez hasonlóan idén is feltűnően sok volt a villámcsapások és azok másodlagos, indukciós hatásai okozta kár. A biztosítók szövetsége felhívta a figyelmet, hogy a korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében.

Az idei egy esetre jutó átlagos, 120 ezer forint feletti viharkár nagyjából megfelel a tavalyinak, ugyanakkor 20-40 százalékkal haladja meg a korábbi évek átlagát. Ez jelzi az idei viharok intenzitását, másrészt a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeket, mert a viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbiaknál nagyobb összegeket kell szánni. A biztosítók szövetsége szerint ebben a helyzetben különösen fontos az alulbiztosítottság elkerülése, a biztosítási szerződések felülvizsgálata.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×