Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Csák János kulturális és innovációs miniszter beszédet mond a Magyar Innovációs Nagydíj pályázat elismeréseinek átadásán az Országházban tartott ünnepségen 2023. március 24-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

A nap, amikor eldőlhet a svédek NATO-csatlakozásának magyar sorsa

Rendkívüli ülést tart az Országgyűlés hétfőn. A törvényhozás napirendjére az ellenzék kezdeményezései mellett a svéd NATO-csatlakozás megszavazása is felkerült, de ezeket várhatóan megtárgyalni sem fogják.

Az ellenzék által kezdeményezett rendkívüli ülés hétfőn délután egy órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik. Ezt követően a parlament megszavazná Svédország NATO-csatlakozását, de várhatóan nem fogja, mert a Fidesz és a KDNP képviselői nem lesznek ott a tanácskozáson – ezt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be a Kormányinfón.

"Meglátjuk, hogy az ellenzék nem bojkottálja-e saját maga által kezdeményezett ülést, de úgy tudom, a Fidesz frakció nem fog részt venni az ülésen" – mondta.

Gulyás Gergely arról is beszélt a Kormányinfón, hogy a svéd NATO-csatlakozás egy éve húzódó magyar ratifikációja nem a kormányon múlik, hanem a kormánypárti frakció. Úgy véli, "méltányolható érveket" hoztak fel képviselők, például azt, hogy a svédekkel egy szövetségi rendszerben vagyunk az Európai Unióban, ahol nem úgy viselkednek, mint szövetségesek, hanem mint akik ellenségként tekintenek az országra, legalábbis

annak demokratikusan választott kormányára.

"Illene őket megkérdezni arról, hogy ha ilyen ellenségesen tekintenek ránk, akkor miért akarnak egy másik szövetségben a szövetségeseink lenni, vagy így lesz-e ezután is. Várjuk a választ" – mondta a miniszter.

A borítékolható határozatképtelenség miatt az Országgyűlés plenáris ülését a napirend előtti felszólalásokat követően minden bizonnyal berekesztik, így várhatóan elmaradnak az interpellációk, az azonnali kérdések, és a kérdések is.

Az ellenzék saját kezdeményezéseinek megvitatására sincs remény,

ugyanis a magyar családok megsegítéséről, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi szabályairól, az Erasmus és a Horizont programok finanszírozásáról, a klímavédelmi vállalások erősítéséről, és a szélerőművek létesítéséről készített javaslatok. A Fidesz-KDNP távolmaradása miatt azonban ezek a témák legfeljebb csak ősszel kerülhetnek az Országgyűlés elé.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×