Infostart.hu
eur:
361.73
usd:
311.57
bux:
131773.44
2026. május 20. szerda Bernát, Felícia
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a brit Rolls-Royce új kutatás-fejlesztési beruházásának bejelentésén a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2023. június 12-én. A cég a jövő közlekedéséhez szükséges eszközöket fog tervezni budapesti központjában, alkatrészeket hibrid és elektromos repülőgépekhez, nagysebességű generátorra alapuló rendszereket. A 6,9 milliárd forint értékű projektet az állam mintegy 1,7 milliárd forinttal támogatta, így hozzájárulva húsz mérnöki munkahely létrejöttéhez a jelenlegi százhúszon felül.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Megoldódott az egyik magyar-osztrák határátkelő ügye, de van még probléma

Sikerült rendezni a Rajka és Németjárfalu közötti határátkelő helyzetét, az osztrák fél által korlátozott másik két átkelési pont esetében viszont még dolgozni kell a megoldáson - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Bécsben.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai és alkotmányos ügyekért felelős osztrák miniszterrel, Karoline Edtstadlerrel folytatott megbeszélése után azt közölte, hogy a határok kapcsán kettős megközelítést kell alkalmazni.

A határt átjárhatatlanná kell tenni azok számára, akik törvénytelenül, tisztességtelenül akarnak átkelni. Ugyanakkor lehetővé kell tenni minél több helyen, a minél akadálymentesebb és a minél gyorsabb átlépést mindazok számára, akik például az ingázókhoz hasonlóan, tisztességesen és szabályszerűen akarnak átkelni - jelentette ki. Ehhez képest csalódást keltett, hogy az osztrák fél három határátkelő forgalmát is korlátozta.

Bejelentette, hogy sikerült megállapodni arról, hogy

a Rajka és Németjárfalu közötti határátkelőhelyen minden Győr-Moson-Sopron vármegyei lakos átkelhet, ott ezzel nagyjából rendeződött a kérdés.

Viszont - mint mondta - továbbra is probléma van az ágfalvai határátkelőhellyel, ahol a túloldalon a polgármester önhatalmúlag sétálóutcát csinált a közútból, ahogyan a fertőrákosi átkelővel is, amelyet szintén le kívánnak zárni, illetve jelentősen korlátozni akarják a forgalmát.

Az különösképpen problémás a magyar fél szerint, hogy utóbbit kifejezetten azért hozták létre EU-s forrásokból, hogy a soproni átkelő alternatívája is rendelkezésre álljon. Ennek lezárása így nem pusztán a mindennapi életet nehezíti meg, hanem a felhasznált támogatások vonatkozásában is visszafizetési kötelezettséggel jár.

"Ezért arra kértem az osztrák európai integrációs minisztert, aki az európai forrásokat is felügyeli, hogy legyen kedves, és tegyen lépéseket, hogy Burgenland tartomány vagy a helyi önkormányzat ne hozzon olyan lépéseket, amelyek a közös európai megállapodásokkal ellentétesek" - közölte.

Azt az ígéretet kapta, hogy a fertőrákosi helyzet kapcsán

hamarosan javaslattal állnak elő arról, hogy miként lehetne elkerülni a magyar emberek érdeksérelmét.

"Én azt gondolom, hogy egyértelműen nemcsak hogy nekünk van igazunk, de az európai szabályok is azt diktálják, hogy ezeken a határátkelőhelyeken szabaddá kell tenni az átjárást" - hangsúlyozta.

Szijjártó Péter közölte, hogy ma az Európai Unió súlyos nehézségekkel küzd, ezért semmi szükség újabb biztonsági kihívásokra.

"És mi, akik keletről Ukrajnával, délről pedig a Nyugat-Balkánnal vagyunk határosak, pontosan tudjuk, mekkora jelentősége van annak, hogy a Nyugat-Balkán térségét integráljuk az Európai Unióba, mert ha ez nem történik meg, akkor a Nyugat-Balkán továbbra is egy potenciális forrása lesz az újabb biztonsági kihívásoknak."

Az EU bővítési politikáját teljességgel elhibázottnak nevezte, és sérelmezte, hogy hosszú évek óta nincs gyakorlatilag semmi előrelépés a folyamatban.

"Ennek legfőbb oka az, hogy a nagy európai országok, de mondhatom, hogy a kisebb nyugat-európaiak is, rendkívül lenézően és kioktatóan állnak a nyugat-balkáni országokhoz, gyakran beszélnek a Nyugat-Balkánról ahelyett, hogy a Nyugat-Balkánnal beszélnének" - fogalmazott.

"Szankciós fenyegetés, kioktatás, lenézés, ez jellemzi a nyugat-európai viselkedést a Nyugat-Balkánnal szemben, holott egyeztetni kellene velük. Mi ezt rendszeresen megtesszük" - tette hozzá.

A miniszter felidézte, hogy a berlini folyamat keretében a nyugat-balkáni országok megállapodtak a diplomák kölcsönös elismeréséről, a személyi igazolvánnyal történő utazásról, de a boszniai szerbek vétója miatt ez nem valósulhatott meg.

"Mindenki üzengetett a boszniai szerbeknek, hogy ejnye-bejnye, és csináljátok, mert ez meg az lesz. Nyilvánvalóan a boszniai szerbek nem ültek fel e provokációnak. Én a héten személyesen konzultáltam a boszniai Szerb Köztársaság elnökével. Kértem, hogy ezt fontolja meg, ennek eredményeként a három, berlini folyamatban kötött megállapodásból kettőt a következő boszniai-hercegovinai elnökségi ülésen a boszniai szerbek minden bizonnyal el fognak fogadni" - mutatott rá.

"Tehát a legfontosabb tanulság, és azt hiszem, az osztrákokkal ebben egyetértünk, hogy nem a Nyugat-Balkánról, hanem a Nyugat-Balkánnal kell beszélni, s akkor nagyobb reményünk lesz arra, hogy ilyen tisztességes hozzáállással a Nyugat-Balkánt hamarabb integrálni tudjunk" - szögezte le.

Címlapról ajánljuk

Scherer Péter utolsó interjúja az InfoRádióban: nem volt megírva semmi…

Hatvannégy éves korában kedd délelőtt elhunyt Scherer Péter. A Jászai Mari-díjas színművész az idén januárban interjút adott az InfoRádiónak, amelyben az akkor elnyert Páger Antal-díj jelentette elismerés mellett beszélt a pályája kezdetéről, a Mucsi Zoltánnal alkotott legendás párosukról, a színésszé válás rögös útjáról és arról is, miért fontos, hogy a néző kapjon hideget és meleget is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.20. szerda, 18:00
Horn Gábor
a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke
Kisebb lefordulás az amerikai tőzsdéken

Kisebb lefordulás az amerikai tőzsdéken

A tőzsdei hangulatot továbbra is az iráni helyzet mozgatja, Donald Trump elhalasztotta a tervezett katonai csapást Irán ellen, és egy lehetséges nukleáris megállapodásról beszélt, amire az olajár esni kezdett. A vállalati hírek közül az Uniper került fókuszba, a német kormány elindította az energiacég értékesítési folyamatát, miután a 2022-es energiaválság idején 13,5 milliárd euróért államosította a társaságot. Ami a tőzsdei mozgásokat illeti, Ázsiában vegyes elmozdulásokat láttunk reggel, Európában viszont enyhe emelkedéssel kezdődött a nap, majd a nyitástól távolodva egyre jobb lett a hangulat. Az USA-ban ezzel szemben esés volt kedden, főleg a technológiai szektorban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×