1997-ben választotta ki a Magyar Honvédség a közös nyugat-európai vállalkozás, az MBDA által fejlesztett és gyártott Mistral Atlas rövid hatótávolságú légvédelmi rendszert. A kétrakétás indítóállványokat Mercedes Unimog teherautókra szerelték, és a felderítő radarokkal együtt, három tüzérüteget fegyvereztek fel velük.

2016-ban aztán a honvédség megvásárolta a legújabb fejlesztésű Mistral-3 rakétákat is, amelyek megbízhatóbbak és nagyobb hatótávolságúak, mint az első szériában beszerzettek. Ezzel párhuzamosan megkezdődött az MCP-SHORAR vezetési pont és lokátor modernizációja is. Könczöl Ferenc ezredes, a Mistral rakétarendszert jelenleg egyedüliként üzemeltető győri légvédelmi rakétaezred egykori parancsnoka a honvedelem.hu-nak úgy nyilatkozott: "Már az M2-es is eléggé impresszív volt, az új azonban jóval 90 százalék feletti találati pontossággal rendelkezik, rendkívül gyors, kiváló a zavarvédettsége és a manőverezőképessége. Így ha a Mistral ráfog a célra, akkor nagyon kevés esélye van a légijárműnek. Nyilván ezért gondolja a Magyar Honvédség vezetése, hogy

ezt a képességet meg kell tartani és a vezetési eszközöket fel kell fejleszteni a 21. századi színvonalra."

A mostani beszerzésnek azonban lehet egy egészen más célja is. Sajtóértesülések szerint a Magyar Honvédség egy teljesen új, elsősorban drónok elleni harcra alkalmas légvédelmi fegyvert akar beszerezni. A német Rheinmetall által tervezett Skyranger 30 rendszert egy gépágyúval és két Mistral-3 rakétával szerelik fel, a fegyvertornyot pedig ráépítik a Lynx lövészpáncélosra. Az új légvédelmi eszköz fejlesztése a végéhez közeledik, állítólag már Ukrajnába is küldtek belőlük, hogy éles harchelyzetben kipróbálhassák. A teszteket követően a német vállalat azt közölte, hogy akár már jövőre meg is indulhat a sorozatgyártás. A tervek szerint a Rheinmetall Air Defence AG fejlesztési központja Magyarországra települ, méghozzá a Lynx harcjárműveket gyártó zalaegerszegi üzem mellé.

A Skyranger 30 egy olyan gépágyúval rendelkezik, amely programozható gránátokat tüzel. A nagyhírű svájci Oerlikon Contraves (ezt vásárolta fel a német hadiipari óriás és lett belőle Rheinmetall Air Defence AG) által alkotott fegyver lőszere előre megadott helyen és időben robban. A cső végén három gyűrű található, amelyekből az első kettő között áthaladó lövedék sebességét megméri a számítógép. Ebből, a cél távolságából, valamint még néhány más paraméterből pedig kiszámítja, mikor kell robbannia a gránátnak és ezt a harmadik gyűrű segítségével be is állítja. A gránát a cél közelében felrobban, és egy táguló spirál formájában, 162 darab wolframtüskét szór szét. Ezek akár egy 8 milliméteres acéllemezt is átszakítanak.

A kísérleti lövészeteken átlagosan három gránát elég volt egy kisebb drón megsemmisítéséhez.

A Skyranger 30 programozható lövedéke teljesen megegyezik a Magyar Honvédség Lynx gyalogsági harcjárműveinek 30x173 mm-es ABM lőszerével, így az új fegyver rendszeresítése nem okozna logisztikai gondot. Bár a harci és felderítő drónok elleni küzdelem a Skyranger 30 rendszer elsődleges célja, hagyományos repülőgépek és helikopterek ellen is ugyanúgy hatásos. Sőt a rendszer képes tüzérségi rakéták és aknagránátok valamint "öngyilkos drónok" megsemmisítésére is.

A gépágyú három kilométeres hatásos lőtávolságán kívüli vagy nagyobb méretű célok ellen kellenek a Mistral-3 rakéták. A célpont által kisugárzott hő vezérli ezeket fegyvereket és komoly zavarvédelemmel is rendelkeznek. Az infravörös irányítású rakéták kivédésre általában nagy hőt kibocsátó csalikat szoktak kilőni a repülőgépek vagy helikopterek. A rakéták keresőfeje ezért nem csak a vörösön inneni, hanem az ibolyán túli tartományban is készít képet, amiket összevet egymással, és ha eltérést tapasztal, azonnal másik célt keres. A vezérlő számítógép ugyancsak méri az ellenséges tárgy sebességét, és ha azt tapasztalja, hogy az folyamatosan lassul – úgy, mint egy fokozatosa aláhulló infracsapda –, ugyancsak új célpontot keres.

The combat module of the air defense Rheinmetall Skyranger 30 repels a massive attack of a mini-UAV (swarm) with a 30-mm KSE automatic revolving cannon with shells with remote-controlled detonation#anoncandanga pic.twitter.com/q90wM0nntD

— Anoncandanga (@anon_candanga) November 11, 2021

A Rheinmetall tavaly februárban jelentette be, hogy előrehaladott kísérletek folynak a Skyranger 30-hoz illeszthető lézerfegyverrel is. A jelenleg 20 kW-os energianyaláb teljesítményét 100 kW-ra akarják növelni, hogy akár kisebb repülőgépek vagy helikopterek ellen is hatásos legyen.

Azonban az új eszköz legnagyobb erőssége a felderítő rendszere. Az Oerlikon AESA Multi-Mission Radar (AMMR) öt darab síkantennáját a fegyvertorony oldalaira rögzítik, így teljes félgömb alakban figyeli a környezetet. Egy vadászgép méretű tárgyat nagyjából húsz kilométer távolságból tud felderíteni, míg egy függésben lévő helikoptert 12 kilométerről. Rakétákat, bombákat tíz, közeledő tüzérségi gránátokat öt kilométerről vesz észre.

Ha a Skyranger parancsnoka úgy dönt, hogy nem árulja el a saját helyzetét a radar kisugárzásával, akkor a TREO elnevezésű elektrooptikai célzórendszer segítségével tudja tűz alá venni az ellenséget. A rendszer része egy Full HD nappali és éjszakai működést is lehetővé tevő infravörös kamera, további egy lézer távolságmérő. A kétfős személyzetnek elegendő csak kijelölni a célpontot, a többi már szinte teljesen automatikusan történik.

A rendszer képes a drón és annak irányítója közti rádiókapcsolat észlelésére és zavarására is.

Az irányítását vesztő drón pedig előbb-utóbb lezuhan.

Mint említettük, a Magyar Honvédség két évvel ezelőtt jelentette be, hogy vásárolna a Lynx harcjárművekre épített Skyranger 30 légvédelmi rendszerből. A Rheinmetall szerint az első járművek akár már jövőre meg is jelenhetnek a Honvédség arzenáljában.

De már a brit haderő is érdeklődik a Skyranger 30 iránt. Nagy-Britanniában a szintén német eredetű Boxer 8X8-as kerekes harcjárművek lennének a fegyvertorony hordozói.

Hasonló megoldást akar a német hadsereg is. A Bundeswehr NNbS (Nah- und Nächstbereichsschutz) programja kimondotta a drónok ellen hadviselést célozza, és az egyik lehetséges megoldás a Skyranger 30 lehet. Mivel a rendszert várhatóan a Rheinmetall zalaegerszegi üzemében gyártanák, úgy tudni, hogy a magyar kormányzat lobbizik is Berlinben rendszeresítésért.

Ám az sem kizárt, hogy a Mistral-rakétákat a honvédség új, H145M könnyű helikopterein is rendszeresítik. A francia rakéták ugyanis minden átalakítás nélkül alkalmasak helikopterek önvédelmére, vagy akár arra, hogy más forgószárnyasokat, illetve lassabb repülőgépeket támadjanak velük.