eur:
410.99
usd:
391.92
bux:
0
2024. november 22. péntek Cecília
Résztvevők a pedagógusok előkészítés alatt lévő státusztörvénye ellen tartott budapesti tüntetésen 2023. április 24-én.MTI/Koszticsák Szilárd
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Pénteken rendkívüli ülésen tárgyalhatja a parlament a pedagógus státusztörvényt

Az országgyűlés soron kívüli összehívását Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kezdeményezte.

A telex.hu úgy értesült, hogy Semjén Zsolt a rendkívüli ülés összehívását azzal indokolta: öt indítvány „mielőbbi elfogadása, illetve az ezt biztosító egyes eljárási szakaszok lezárások miatt szükséges”.

Az öt indítvány között van a pedagógusáok státusztörvénye is.

A miniszterelnök-helyettes a parlament honlapján olvasható levelében azt írja, az indítványok őszi ülésszakra halasztása „fontos jogalkotói célkitűzések késedelmes megvalósítását eredményezné, illetve a döntések végrehajtásának előkészítésének kitolódása számos problémát okozhat a jogalkalmazásban.”

„Azt még nem tudjuk, hogy a szavazást mikorra tervezik. De egy dolog biztos: nem érdekli őket az érintett pedagógusok, diákok és szülők hangja: erővel akarják átverni a kormányzati bosszút a tiltakozásokért!” – kommentálta Semjén levelét Facebookon Tóth Endre, a Momentum országgyűlési képviselője.

A státusztörvény mellett az állami tulajdonú műemlékek és kastélyok kiszervezéséről szóló javaslatot is tárgyalják a rendkívüli ülésen.

Az indítvány szerint bármely természetes vagy jogi személy kérelmet nyújthat be a miniszterhez kastélyok ingyenes tulajdonba adásra vagy vagyonkezelésre. Vagyis lényegében bárki kérhet magának egy kastélyt, lehet a tulajdonosa vagy vagyonkezelője, de vállalnia kell annak fenntartását, és 99 évig nem adhatja el.

Korábban a Fidesz-frakció még azt közölte az Atv.hu-vel, hogy normál menetrendben szeretnék tárgyalni a parlamentben a múlt kedden benyújtott státusztörvény-javaslatot. A Tanítanék Mozgalom és az Egységes Diákfront az egész hétre területfoglalási engedélyt kért tüntetések szervezésére a Parlament elé, mert azt gondolták, akár már ezen a héten megszavazhatják a javaslatot.

A Belügyminisztérium március 2-án tette közzé a kormány honlapján a pedagógusok és a diákok által bosszútörvénynek nevezett státusztörvény tervezetét. A törvénytervezet eredetileg azért kapta a „bosszútörvény” nevet, mert a kritikusok szerint a kormányt a közalkalmazotti jogviszony megvonásával, a sztrájkot ellehetetlenítő intézkedésekkel, a véleménynyilvánítás tilalmával csak a bosszú szándéka vezérli.

A státusztörvény leglényegesebb pontja, hogy a jövőben megszűnne a közalkalmazotti jogviszony,

ehelyett a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt akar bevezetni. A Belügyminisztérium június 6-án az Országgyűlés elé terjesztette a státusztörvényről szóló javaslatot annak ellenére, hogy az elmúlt hónapokban diákok, tanárok és szülők közösen tüntettek a tervezet visszavonásáért.

Az Országgyűlés elé terjesztett javaslat szerint több olyan módosítás jöhet a köznevelésben, ami a tanárok munkabeszüntetésére lehet egy reakció: például az, hogy a tanév július 15-ig meghosszabbítható, ha előre nem látható és el nem hárítható okból nem lehet átadni a tantárgyi követelményeket. Vagyis ezek alapján a pedagógusokat és akár a diákokat is átvezényelhetik más iskolába.

A törvényjavaslatból az is látszik, hogy az intézmények és a nevelőtestületek kevesebb joggal fognak rendelkezni a jövőben az iskolájukat érintő kérdésekben, és több jogot kapnának a fenntartók. Például eddig a pedagógiai program, az SZMSZ elfogadásáról a nevelőtestület döntött, de mostantól csak a véleményüket kellene kikérni és a döntést a fenntartó hozná meg.

A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint az új pedagógus-életpályáról szóló törvény tervezetének célja, hogy a gyermekeket nevelők, oktatók társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülése javuljon.

Rétvári Bence az MTI-nek azt mondta: a legfontosabb cél a pedagógus hivatás elismerése, az, hogy legyen egy önálló, az ő tevékenységükre szabott jogállásuk a pedagógusoknak, ahogyan az orvosoknak, az ápolóknak is van. A másik cél a béremelés alapjainak megteremtése.

Viszont a státusztörvény-tervezet benyújtása után a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azt közölte: a törvénytervezet számos olyan elemet tartalmaz, amelyről az egyeztetéseken vagy nem, vagy nem ebben a formában esett szó. A PDSZ ezért úgy döntött, hogy Brüsszelhez fordul a javaslat miatt.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×