Infostart.hu
eur:
364.81
usd:
328.83
bux:
146125.45
2026. november 11. szerda Márton
Interior of a automobile or car involved in a vehicle crash with a deployed steering column airbag
Nyitókép: Vershinin/Getty Images

Itt a friss baleseti statisztika – ezek Magyarország új halálútjai

Emelkedett a személyi sérüléses balesetek száma a múlt évben, azonban még mindig kevesebb szerencsétlenség történik, mint a járványt megelőző időszakban.

A 2022-es év folyamán összesen 14 748 baleset történt a magyar utakon. Ez 3,4 százalékkal több, mint 2021-ben, viszont a 2019-es és az azt megelőző évekhez képest azonban még mindig jóval kevesebb. Az elmúlt, 2010-es évtized átlaga 16 187 baleset volt évente, melyhez képest a friss 2022-es adat csaknem 9 százalékos csökkenést jelent – írja a Pénzcentrum a KSH adatai alapján.

A közlekedési balesetek közül 475, azaz 3,2 százalék halálos kimenetelű volt, valamint 4309 súlyos és 9964 könnyű sérüléses baleset történt. A balesetet szenvedett személyek száma 20 081 volt, melyből 537-en haltak meg. 5040 fő súlyosan és 14 504 könnyen sérült.

A személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek hátterében 93,4 százalékban a járművezetők hibája állt 2022-ben, a gyalogosok hibájából ehhez képest csak 4,6 százalékban történt baleset. Az utasok 0,3 százalékban tehettek a balesetekről, műszaki hiba pedig 0,4 százalékban fordult elő. Pályahiba vagy egyéb okok miatt 1,3 százalékban történt baleset.

A járművek közül a személygépkocsik okozzák a legtöbb balesetet (68,1%), második leggyakrabban kerékpárosok (9,1%), harmadik leggyakrabban pedig teherszállító járművek (8,4%) okozzák a bajt. Gyalogosok 4,7 százalékban felelőssek csak a balesetekért.

A leggyakoribb balesettípus, amikor haladő járművek ütköznek egymással, 2,1 százalékban álló járműnek ütközés és 4 százalékban szilárd tárgynak ütközés okozza a bajt. Ide tartoznak például a vadállatok elütéséből adódó balesetek is. Gyalogosok elütése 13,8 százalékban fordul elő.

A személysérüléses közúti közlekedési balesetek helyszíneit vizsgálva látható, hogy az összes eset (14 748) közül 9849 történt lakott területen belül és 4899 azon kívül. Autópályákon 568 baleset történt 2022-ben, ebből

  • 25,7 százalék az M1-en
  • 23,1 százalék az M3-on
  • 21,1 százalék az M5-ön
  • 4,9 százalék az M6-on
  • 11,8 százalék az M7-en

Budapesten és Pest megyében történik számszerűen a legtöbb baleset, a harmadik legtöbb baleset 2022-ben Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében történt, 854 esetet közöltek. Ugyancsak nagyot nőtt a balesetek száma Zalában (15,3%), Vasban és Győr-Moson-Sopronban (12,6-12,6%), valamint Bács-Kiskunban (8,6%), de sehol sem volt olyan kiugró a növekedés, mint Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében egyenesen 37,5 százalékkal csökkent a személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma.

Az 1000 főre jutó balesetek rátája Jász-Nagykun-Szolnokban a legnagyobb, 2,4. Vas megyében 2, Budapesten 1,8 ez az arányszám, Szabolcs-Szatmár-Beregben a legkisebb, 0,9.

Az ittasan okozott baleset számában szintén Budapest és Pest megye emelkedik ki, valamint Bács-Kiskun és ugyancsak Jász-Nagykun-Szolnok jár az élen.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Bod Péter Ákos figyelmeztet: ezért kerülhet bajba a magyar gazdaság

Bod Péter Ákos figyelmeztet: ezért kerülhet bajba a magyar gazdaság

Már meghallgatható a szerdai Checklist. A 2027-es költségvetés első látásra fegyelmezettebb gazdaságpolitikát ígér: csökkenő hiányt, visszafogottabb növekedési várakozásokat és közeledést az euróbevezetés feltételeihez. A nagy kérdés azonban az, hogy ez valódi fordulat kezdete-e, vagy csak új csomagolásban térnek vissza a régi hibák: a különadók, a túlköltekezés és a versenyt torzító állami beavatkozások. A témában Bod Péter Ákos közgazdászt, egyetemi tanárt, az MNB korábbi elnökét kérdezzük.   A folytatásban arról beszélgetünk Nagy Bálinttal, a Pénzcentrum újságírójával, lapigazgatójával, hogy az árrésstop után új fejezet nyílhat az élelmiszerboltokban: jöhet a dinamikus árazás, amikor az árak nem hetekig, hanem akár óráról órára változnak. Külföldön ez már működő gyakorlat, itthon egyelőre inkább a lejáratközeli termékeknél látni hasonlót. A kérdés az, hogy a magyar vásárló ezzel nyer vagy veszít: olcsóbb lesz-e a pékáru estére, vagy drágább a tej, amikor mindenki vásárol?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×