Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Diák a történelem írásbeli érettségi vizsgán a Nagykanizsai Zsigmondy Vilmos Szakképző Iskolában 2021. május 5-én. Történelemből középszinten 66 ezer, emelt szinten mintegy 8 ezer diák érettségizik.
Nyitókép: Varga György

Totyik Tamás: nem csak a pedagógusok béremelésével reformálnánk meg az oktatást

Totyik Tamás eddigi alelnököt választotta elnökévé a Pedagógusok Szakszervezetének kongresszusa. Az új vezető az InfoRádióban foglalta össze, szerintük hogyan kellene megújítani a magyar oktatási rendszert, ugyanis nem csak bérköveteléseik vannak.

"A szervezeten belül a legfontosabb az, hogy a vidéki hálózatunkat tovább erősítsük. Mi ugyan a vidéki településeken erősebbek vagyunk, de ezt a hálózatot szeretnénk még tovább fejleszteni" – hangsúlyozta az InfoRádióban Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének jelenlegi alelnöke.

Mint mondta, a szakmai kérdésekben olyan szerepet szeretnének vállalni, amivel a közbeszédet is tematizálhatják. Emellett céljuk, hogy a munkavállalók körében tudatosabb magatartás legyen, ehhez képzést is indítanának a szakszervezeti vezetőiknek. Ebben mutatnák be, hogyan lehet kollektív szerződést kötni, hogyan lehetnek tudatos munkavállalók, milyen megbízási szerződéseket, munkaköri leírásokat szabad aláírni.

Azt tapasztalták ugyanis, hogy a munkáltatók komolyan visszaélnek ezzel a lehetőséggel:

a tanárok olyan munkaköri leírásokat is aláírnak, mellyel akár vécétakarításra beoszthatók.

A PSZ a tisztújító kongresszuson azt fogalmazta meg, hogy az elmúlt egy évben a kormány nem hozott érdemi döntést az oktatás problémáinak megoldására. Ennek kapcsán elmondták a követeléseiket is. "A kormány azt kommunikálja, hogy a szakszervezeteknek csak bérkövetelései vannak, ami nem igaz. Ez egy fontos, szükséges, de nem elégséges elem" – mondta az új elnök. Szerinte azzal, hogy a kormány a bérkövetelések egy részét kielégíti, nem oldja meg a köznevelés alapvető problémáit, és a jogállásváltás törvénnyel nehéz helyzetbe hozza a tanárokat. "Ez egy nagyon súlyos tévedés a kormány részéről" – jegyezte meg Totyik Tamás.

Célkitűzések

A legfontosabb oktatáspolitikai célkitűzés, hogy hozzáértő miniszterük, államtitkárságuk legyen, és ne legyen "szétszakítva" több minisztériumra az oktatási rendszer. Most az óvodák az önkormányzatokhoz, az általános iskolák és a gimnáziumok a Belügyminisztériumhoz, a szakképzés és a felsőoktatás pedig a Kulturális és Innovációs Minisztériumot tartozik.

A másik követelésük, hogy a köznevelésrendszer az óvodától a középiskoláig bezáróan megfelelő finanszírozással rendelkezzen, amihez a költségvetésből GDP arányosan 6 százalék kellene.

"Ma a kormány többet fordít tömegsportra és élsportra a költségvetésből a tao-pénzek nélkül, mint az összes általános iskola működtetésére"

– mondta Totyik Tamás.

A következő követelés egy korszerű Nemzeti Alaptanterv kialakítása, amelyik megfelel a XXI. századi köznevelés kihívásainak, a munkaerőpiac elvárásainak. Csökkenteni kellene a gyermekek terheit, mert "tarthatatlan", hogy egy gimnáziumi 11. évfolyamos tanulónak heti 37 tanítási órája legyen, egy első osztályos gyermeknek pedig 25-26 órája.

Követelik azt is, hogy a pedagógusoknak a tanítással lekötött munkaideje legfeljebb 22 óra legyen és a nevelés-oktatás segítő kollégák helyzetén is "drasztikusan javítani kell". Klasszikusan azt szokták mondani, hogy Finnországban a pedagógusok egy betűvel nem okosabbak, mint a magyar kollégák. Ők azért tudnak mégis jobb teljesítményt nyújtani, egyénre szabott oktatást kialakítani, mert nagyon komoly nevelés- és oktatássegítő hálózat működik minden osztály mellett.

Itthon e segítők létszámát és a bérezésüket is emelnék, hogy a versenyszféra elszívó hatását kompenzálhassák és a kollégák a pályán maradjanak.

Totyik Tamás azt mondta: június legelejére a Tanítanék Mozgalom jelezte, hogy szeretne egy egész országot átfogó tiltakozóakciót szervezni. Illetve a státusztörvényt a jelenlegi változatában nyújtják be, a szakszervezetek feltehetően általános sztrájkra szólítják fel a tanárokat, mert "ez olyan típusú jogfosztást és függőségi viszonyt alakít ki, ami a szakszervezetek számára elfogadhatatlan".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter kulcsfontosságú találkozóra utazik hétfőn

Az Európai Unió (EU) 2028 és 2034 közötti költségvetése, valamint a részt vevő országok kölcsönös gazdasági kapcsolatai is terítékre kerülnek a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) miniszterelnökeinek pozsonyi találkozóján, amelyet kibővített formátumban, Christian Stocker osztrák kancellár részvételével tartanak hétfőn.
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Durva drágulás és hiány jöhet a chipgyártásban, ha Kína meghozza ezt az intézkedést

Durva drágulás és hiány jöhet a chipgyártásban, ha Kína meghozza ezt az intézkedést

Az okostelefonoktól a műholdakig számos modern technológia működése két kevéssé ismert alapanyagon is múlik. A gallium és a germánium neve ritkán kerül a címlapokra, szerepük mégis stratégiai jelentőségű. Előbbi egyes nagy teljesítményű chipekben, utóbbi többek között optikai szálakban és infravörös érzékelőkben kap helyet. Bizonyos felhasználási területeken helyettesítésük komoly technológiai nehézségekbe ütközik, ellátásuk ráadásul erősen egyetlen országtól, Kínától függ. Peking meghatározó termelői pozíciója így a gyárakon túl a világpolitikai tárgyalóasztaloknál is számít. Az export korlátozása egész iparágak számára jelenthet drágulást, késedelmet és bizonytalanságot. De hogyan alakult ki ez a függőség, és képes lehet-e a világ alternatív ellátási forrásokat teremteni?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×