"Kint iszonyatosan gyorsan telik az idő, ott meg végtelenül lassan. A kettő között az a különbség, hogy ott nem volt mit csinálnom, a legrosszabb az egészben a tétlenség és a haszontalanság érzése volt – mondta a divattervező Telexnek adott interjújában.

Herczeg Zoltán szerint ha a fű miatt tartóztatták le, akkor "a fél budapesti művészvilágot, értelmiséget le lehetne tartóztatni. Nem hiszem, hogy a pólóim miatt kerültem ide" – célzott az "O1G2 és a "kurvák, kokain, kereszténydemokráczia" feliratú ruháira.

"A nyomozati anyagok tartalmaznak bizonyos információkat, amiből nem nehéz összerakni, hogy tőrbe csalhattak. De még azt sem mondom, hogy ez direkt volt. Vannak olyan nagyon finom eszközök és eljárások, amik alapján egy gyanútlan marha, vagy egy balek – amilyen, jelentem, én is vagyok – tud olyan dolgokat mondani, kijelenteni vagy sejtetni, aminek aztán börtön a vége" – jelentette ki.

A divattervező a börtönben két "jobboldali alfahímmel" volt összezárva. Arra különösen büszke, hogy

három hónap alatt elérte az egyiküknél, hogy fogmosás közben elzárja a vizet.

Az elején még össze is ugrottak párszor, de nem ütötték meg egymást, mert tudták, hogy azonnali fogda lesz.

"Külön sétás voltam, külön eü-s, külön spájz. Féltettek, vigyáztak rám, nem akartak sem médiacirkuszt, meg azt sem, hogy bántódásom essen" – mondta Herczeg Zoltán. Azt is elárulta, hogy

havonta százezret költött ételre.

Reggel egész napra nagyjából fél kiló kenyeret kapott, reggelire hozzá egy szelet parizert. Vacsorára volt húszgrammos sárgabaracklekvár, virágméz, esetleg mézhelyettesítő szirup, tízgrammos vaj, karfiolos pástétom, az ünnepnapi vacsora pedig afrikaiharcsa-pástétom.

"Ezeket gyűjtögettük, mert három-négy kis lekvárral tudtad kicsit ízesíteni például a száraz, hideg mákos tésztát, meg a »diós« tésztát az ebédnél. Az ellenőrzésnél viszont ezeket elveszik, mert nem szabad gyűjtögetni" – mondta.

Hozzátette: a börtönben nagy a kapacitáshiány, túlterhelek a fegyőrök, az alkalmazottak. "Vinnének minket konditerembe, de nincs elég felügyelő, hogy vigyenek. Meg amúgy ellopták a súlyokat. Meg a pingpongasztalt össze kéne állítani. Meg nincs terem, meg ott kell hogy legyen a fegyőr, és nézi, hogy pingpongozunk. Tehát nincs rá ember. Minden van a házirendben, csak semmi nincs a valóságban" – jegyezte meg.