Infostart.hu
eur:
379.27
usd:
321.61
bux:
131508.1
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Nyitókép: Pixabay.com

Közel másfél kilométeres átcsúszópálya épülhet Buda felett

Az ország leghosszabb, 1410 méter hosszú zipline, azaz átcsúszó pályáját építenének Budapesten, a János-hegy térségében.

A Natura 2000-es területre tervezett fejlesztés környezetvédelmi hatósági eljárását a napokban tűzte ki a Pest Vármegyei Kormányhivatal – szúrta ki a Pénzcentrum. A dokumentum szerint az átcsúszó (zipline) pályát a ZipLine BDP Kft. építené meg a XII. kerületben található János-hegy, Hunyad-orom és Zugliget térségében.

A rövid ismertető szerint a pálya indító állomása a Libegő felső állomása és a János-hegyi Erzsébet-kilátó közötti gyalogos ösvény mellett lenne. A drótpálya földfelszín feletti legnagyobb magasságát a Zugligeti Niche kemping fölött érné el (68,37 méter), és a Libegő nyomvonalát a felszíntől számított 25,38 méter magasságban keresztezné. A pálya a Zugligeti út légterét (a Libegő alsó állomása mellett) mintegy 42,48 méter magasságban szelné át – áll a közleményben, ami szerint a tervezett beruházással érintett teljes igénybevételi területnagyság 15 113 négyzetméter lenne.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a XII. kerületi Facebook-csoportjukban megjelent posztban „ijesztő tervnek” titulálta a beruházást. A poszt alatti kommentek alapján sokan attól tartanak, hogy a fejlesztés erődirtással jár majd. A gazdasági portál megjegyzi, arról nem találni egyelőre információkat, hogy a zipline egy nyiladékban futna – ami irtással járhatna –, vagy végig a fák felett. (Természetesen akadnak támogató hozzászólások is.)

Rekorder lenne, de csak idehaza

Európai viszonylatban nem nevezhető komoly beruházásnak a János-hegy térségébe tervezett átcsúszó pálya, az viszont kétségtelen, hogy Magyarországon ez lenne az egyik leghosszabb. A Zempléni Kalandparkban például egy 1030 méteren, a bakonyi Sobri Jóska Élményparkban szintén kb 1 kilométeren lehet lecsúszni, de nemrég jelentették be, hogy a tatai Kálvária-dombnál is terveznek ilyen fejlesztést, ráadásul uniós támogatásból.

Címlapról ajánljuk

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Tegnap az atomfegyverek korlátozásának több mint fél évszázados korszaka ért véget, lejárt ugyanis az Egyesült Államok és Oroszország közötti Új Start-szerződés. Moszkva azt állítja, Washington sajnálatos módon nem reagált Vlagyimir Putyin javaslatára, amely további 12 hónapra fenntartotta volna a rakéta- és robbanófejkvóták korlátait. Biztonságpolitikai szakértők egy potenciális nukleáris fegyverkezési verseny kitörésére figyelmeztettek. Szerdán Abu-Dzabiban mindeközben folytatódott a háromoldalú béketárgyalás Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok között. Rusztem Umerov, az ukrán nemzetbiztonsági tanács titkára "jelentőségteljesnek" és "produktívnak" nevezte az egyeztetést, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a folyamat eddigi legfőbb eredménye az orosz-ukrán fogolycsereprogram újraindítása. Mára virradóra robbanások rázták meg Kijevet egy orosz dróntámadás következtében. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×