eur:
409.25
usd:
375.59
bux:
74408.72
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Pixabay

Váratlan várólisták a szakrendelőkben – itt vannak az okok

Felmérést készített a Medicina2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség a rendelőintézetekben mostanában felbukkant problémáról.

Az elmúlt napokban több tájékoztatás jelent meg a sajtóban a labor előjegyzési idők megnyúlásáról. A helyzet felmérésére a Medicina2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség vezetősége egy gyors kutatást végzett a tagintézményei körében.

A következő kérdésekre vártak választ:

  • A korábbiakhoz képest megnőtt-e az előjegyzési idő a laborvizsgálatokra?
  • Ha igen, mi ennek a mértéke?
  • Mi ennek a fő oka?
  • Milyen lépéseket tettek?
  • Mikor térhet vissza a korábbi kerékvágásba az ellátás?
  • Milyen további javaslatuk van a helyzet megoldására?

Április elsejéig összesen 31 szakrendelő, a tagság 43 százaléka válaszolt, és küldött adatokat. Bár, mint a szervezet megjegyezte, szigorú statisztikai értelemben véve e minta nem tekinthető reprezentatívnak, de a válaszok az ország számtalan pontjáról érkeztek, és a válaszadók között egyaránt volt nagy és kicsi forgalmú intézmény, így összeségében jó képet szolgáltatnak a valós helyzetről.

Megnövekvő előjegyzési időről a válaszadók 75 százaléka számolt be.

Ahol volt, az emelkedés mértéke minimum 15-20 százalék, de a rendelők több mint felében a várakozási idő a két-háromszorosára nőtt, sőt, van olyan intézmény is, ahol az eddigi egyhetes várakozás öt-hat hétre ugrott – közölte a szövetség. A növekedésben szerepet játszhatott, hogy a 2023. év elején a laboresetszám már hasonló nagyságrendű volt a Covid előtti időszak esetszámával, illetve, ahogy a kórházak emelik a műtéti kapacitásukat, a műtéti beavatkozás előtt szükséges (preoperatív) laborvizsgálatok száma is emelkedett.

Mindazonáltal az intézményvezetők szerint

a növekedés egyértelmű, fő oka, hogy a háziorvosok több laborvizsgálatot kérnek az eddigieknél, és e mögött a háziorvos munkáját értékelő indikátorrendszer változása áll.

2023 februárjától a háziorvosok finanszírozásában hangsúlyos elemként jelenik meg ugyanis, az, hogy hogyan követik a gondozásra szoruló betegeiket, amit döntő részben laborvizsgálatok segítségével tehetnek meg. Több rendelőintézeti vezető szerint a szakrendelőkben elvégzett laborvizsgálatok nagyobb részét (akár 70 százalékát is) nem az adott rendelőintézet szakorvosai, hanem az ellátási területhez tartozó háziorvosok kérték már eddig is.

Mint kiderült, a helyzetet többféle módon is próbálják kezelni a szakrendelők. Többen jelezték, hogy továbbra is tartani fogják az előjegyzéses rendszert a normál ellátásokhoz, de a sürgős ellátásokat soron kívül fogadják, a napi keret fölött. Ezzel párhuzamosan viszont lesz, ahol nem fogadnak területen kívüli beteget. Ahol erre van lehetőség, plusz humán erőforrást vontak be, így növelve a kapacitásokat.

Több intézetvezető is megjegyezte, hogy a várólista növelése (napi kvóta bevezetése) átmeneti megoldás lehet, de nagy lakossági ellenállást és elégedetlenséget vált ki. Igyekeznek felhívni a háziorvosok figyelmét arra, hogy

ne teljes laborvizsgálati paneleket kérjenek, hanem csak a valóban fontos vizsgálatokat igényeljék meg.

Számos helyről jelezték, hogy a tulajdonos önkormányzat támogatását kérték, a hirtelen megnövekedett vizsgálati szám és az ehhez kapcsolódó reagensigény önkormányzati segítség nélkül fizetésképtelenné teheti a járóbeteg szakrendelőt.

Ha az így jelentkező plusz vizsgálati igény tartósan ezen a szinten marad, az a teljesítménykorlátok és laborfinanszírozás átgondolása nélkül nem lesz fenntartható. Ezért a Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség indítványozza a döntéshozóknál a jelenlegi laborkassza felülvizsgálatát, az évek óta változatlan finanszírozás növelését. Hosszú távon nem elfogadható, hogy a háziorvosi indikátorrendszer teljesítésének laboratóriumi költségterhét a járóbeteg szakrendelők viseljék – közölte a szövetség.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×