Az elmúlt napokban több tájékoztatás jelent meg a sajtóban a labor előjegyzési idők megnyúlásáról. A helyzet felmérésére a Medicina2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség vezetősége egy gyors kutatást végzett a tagintézményei körében.
A következő kérdésekre vártak választ:
- A korábbiakhoz képest megnőtt-e az előjegyzési idő a laborvizsgálatokra?
- Ha igen, mi ennek a mértéke?
- Mi ennek a fő oka?
- Milyen lépéseket tettek?
- Mikor térhet vissza a korábbi kerékvágásba az ellátás?
- Milyen további javaslatuk van a helyzet megoldására?
Április elsejéig összesen 31 szakrendelő, a tagság 43 százaléka válaszolt, és küldött adatokat. Bár, mint a szervezet megjegyezte, szigorú statisztikai értelemben véve e minta nem tekinthető reprezentatívnak, de a válaszok az ország számtalan pontjáról érkeztek, és a válaszadók között egyaránt volt nagy és kicsi forgalmú intézmény, így összeségében jó képet szolgáltatnak a valós helyzetről.
Megnövekvő előjegyzési időről a válaszadók 75 százaléka számolt be.
Ahol volt, az emelkedés mértéke minimum 15-20 százalék, de a rendelők több mint felében a várakozási idő a két-háromszorosára nőtt, sőt, van olyan intézmény is, ahol az eddigi egyhetes várakozás öt-hat hétre ugrott – közölte a szövetség. A növekedésben szerepet játszhatott, hogy a 2023. év elején a laboresetszám már hasonló nagyságrendű volt a Covid előtti időszak esetszámával, illetve, ahogy a kórházak emelik a műtéti kapacitásukat, a műtéti beavatkozás előtt szükséges (preoperatív) laborvizsgálatok száma is emelkedett.
Mindazonáltal az intézményvezetők szerint
a növekedés egyértelmű, fő oka, hogy a háziorvosok több laborvizsgálatot kérnek az eddigieknél, és e mögött a háziorvos munkáját értékelő indikátorrendszer változása áll.
2023 februárjától a háziorvosok finanszírozásában hangsúlyos elemként jelenik meg ugyanis, az, hogy hogyan követik a gondozásra szoruló betegeiket, amit döntő részben laborvizsgálatok segítségével tehetnek meg. Több rendelőintézeti vezető szerint a szakrendelőkben elvégzett laborvizsgálatok nagyobb részét (akár 70 százalékát is) nem az adott rendelőintézet szakorvosai, hanem az ellátási területhez tartozó háziorvosok kérték már eddig is.
Mint kiderült, a helyzetet többféle módon is próbálják kezelni a szakrendelők. Többen jelezték, hogy továbbra is tartani fogják az előjegyzéses rendszert a normál ellátásokhoz, de a sürgős ellátásokat soron kívül fogadják, a napi keret fölött. Ezzel párhuzamosan viszont lesz, ahol nem fogadnak területen kívüli beteget. Ahol erre van lehetőség, plusz humán erőforrást vontak be, így növelve a kapacitásokat.
Több intézetvezető is megjegyezte, hogy a várólista növelése (napi kvóta bevezetése) átmeneti megoldás lehet, de nagy lakossági ellenállást és elégedetlenséget vált ki. Igyekeznek felhívni a háziorvosok figyelmét arra, hogy
ne teljes laborvizsgálati paneleket kérjenek, hanem csak a valóban fontos vizsgálatokat igényeljék meg.
Számos helyről jelezték, hogy a tulajdonos önkormányzat támogatását kérték, a hirtelen megnövekedett vizsgálati szám és az ehhez kapcsolódó reagensigény önkormányzati segítség nélkül fizetésképtelenné teheti a járóbeteg szakrendelőt.
Ha az így jelentkező plusz vizsgálati igény tartósan ezen a szinten marad, az a teljesítménykorlátok és laborfinanszírozás átgondolása nélkül nem lesz fenntartható. Ezért a Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség indítványozza a döntéshozóknál a jelenlegi laborkassza felülvizsgálatát, az évek óta változatlan finanszírozás növelését. Hosszú távon nem elfogadható, hogy a háziorvosi indikátorrendszer teljesítésének laboratóriumi költségterhét a járóbeteg szakrendelők viseljék – közölte a szövetség.