A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a 4. Budapest LNG Summit konferencián arról számolt be, bár lehet, hogy egyszer, a jövőben a hidrogén kiválthatja a földgázt, de addig is túl kell élni valahogy, ezért a józan ész alapján, két lábban a földön állva kell kezelni a helyzetet.

Beszédében kiemelte: tavaly teljesen világossá vált, hogy

illúzió volt az energiabiztonság Európában,

az ugyanis rendkívül törékenynek bizonyult. Mint mondta, ezt jól mutatja, hogy az ukrajnai háború és a hibás válaszlépések miatt a földgáz ára egy ponton a korábbi tízszeresére nőtt.

A miniszter az energiainfrastruktúra védtelensége és az Északi Áramlat-2 gázvezeték elleni támadásokkal összefüggésben őrületesnek nevezte, hogy terrorcselekmény történt a kritikus európai infrastruktúra ellen, és azóta sem folyt független nemzetközi vizsgálat az ügyben, továbbra sem ismert az elkövető. "Képzeljék el ugyanezt az Egyesült Államokban, képzeljék el a reakciót!" - fogalmazott.

Úgy vélte, hogy

"hatalmas álhírhullám" söpört végig Európában,

amikor a kontinens a télre készült, sokan emlegették a gáztározók magas töltöttségét, azonban senki nem mondott semmit arról, hogy a telítettség milyen arányban van a fogyasztással.

Szijjártó Péter rámutatott, Európa nagyon szerencsés volt az enyhe téllel, és sok politikus ünnepli magát a hideg sikeres átvészelése miatt, de ez túl korai, ugyanis a szakértők szerint a következő fűtési szezon sokkal nehezebb lesz három okból is.

Legalább 50 milliárd köbméternyi orosz földgáz hiányozni fog a hálózatból, a kínai gazdaság újranyitása a kereslet jelentős bővülését eredményezni, illetve korlátozottak az új LNG-kapacitások, egyelőre alkalmatlanok az eddigi orosz források kiváltására - sorolta.

Hangsúlyozta, hogy Európa versenyképességre nézve gyilkos a mostani helyzet, a földgáz ára hétszer magasabb, mint az Egyesült Államokban, az áramé pedig háromszor magasabb, mint Kínában.

"A jelenlegi körülmények között a megoldás az, hogy a keresleti helyett az ellátási oldallal foglalkozzunk, s

annyi gázt hozzunk az európai piacra, amennyit csak lehet"

- szögezte le.

Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az EU meghosszabbította az energiafogyasztás 15 százalékos csökkentését célzó rendelkezését, márpedig nyáron fűtés híján csak az ipari felhasználáson lehet majd spórolni.

A miniszter megerősítette, hogy Magyarország fizikai, és nem pedig ideológiai vagy politikai kérdésként tekint az energiabiztonságra, diverzifikáció alatt pedig újabb források bevonását, nem a függőség földrajzi irányának megváltoztatását érti.

"Nem helyes politikai okok miatt felmondani jól működő szerződéseket egy megbízható ellátóval" - vélekedett.

A diverzifikáció első lehetőségeként az

azeri gáz

bevonását említette, amelyről politikai megállapodás született, kezdetben idén 100 millió köbméter mennyiségben, amit hosszú távú szerződés követhet évi kétmilliárd köbméterrel, ehhez azonban infrastruktúra-fejlesztésekre van szükség - húzta alá.

A második opciót a további LNG-források jelentik Horvátországból, Görögországból, Törökországból és Lengyelországból, a bővítéshez azonban minden irányból ugyancsak a hálózati kapacitások bővítésére lenne szükség, amihez szintén elengedhetetlenek az európai uniós források - tette hozzá.

Szijjártó Páter beszédében figyelmeztetett, hogy noha brüsszeli tárgyalásain egyesektől azt hallotta, hogy nem akarnak már további pénzeket fordítani a gázinfrastruktúra fejlesztésére, ez nagy hiba lenne, ugyanis túl kell élni az új technológiákig, két lábbal kell a földön járni.

Kiemelte: a kormány folytatni fogja küzdelmét az infrastruktúra-fejlesztések érdekében, máskülönben nagyon nehéz lesz garantálni az ellátásbiztonságot a hazánkhoz hasonló országok esetében.