Ahogy arról korábban beszámoltunk, jelentősen nőtt egyes Budapest-környéki települések lakossága. A Pénzcentrum most azt nézte meg, hogy honnan vándorolnak el az emberek.

A minisztériumi nyilvántartásban szereplő 3177 helység közül – melyből 23 fővárosi kerület – 1640-ben csökkent az állandó lakosok száma (51,6 százalék), 85-ben nem változott (2,7 százalék).

A lakosságszám fogyásában a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Nyésta, a zalai Csertalakos és a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Kishódos járnak az élen: 2022. január 1-i és 2023. január 1-i adatokat összevetve 14,1-18,5 százalékkal kevesebb az állandó lakosok száma.

Ha messzebbre tekintünk, akkor kiemelkedik Kispalád pedig nem törpefalu, 2018-ban még 1296 bejelentett lakosa volt, 2017-ben 1347. A drasztikus csökkenés utána következett be, mert 2021-re már csak 871, 2022-re 810, 2023-ra pedig 784 lakosa volt. A képet árnyalja, hogy a település nevét gyakran emlegették a választások idején, mint ott nem élő, de oda bejelentett szavazók miatt.

A városoknál egy év alatt Tiszaújváros, Pálháza - az ország legkisebb lakosságszámú városa -, valamint a fővárosi V. kerület voltak azok a helyek, ahol legnagyobb mértékben csökkent a lakosságszám.

Az ötéves visszatekintés érdekessége, hogy két budapesti kerületben volt jelentős mértékű lakosságcsökkenés: a V. és XXI. kerületekben. Ők is benne vannak az első 20-ban.

Ha nem az arányokat vesszük alapul, hanem a tényleges csökkenést, akkor szintén ötéves távlatban Miskolc és Debrecen vezet, ahol egy év alatt több mint 2000 fővel kevesebb az állandó lakosok száma, a harmadik helyre pedig Szeged jött fel. A fővárosi kerületek közül ott lenne a listán a XXI., a XIV., a X. és a XV. kerület.