Infostart.hu
eur:
364.23
usd:
330.92
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Csák János kulturális és innovációs miniszter beszél a felsőoktatási képzések jelentkezési eredményeiről tartott sajtótájékoztatón a Kulturális és Innovációs Minisztériumban 2023. március 6-án. Több mint 126 ezren jelentkeztek idén a magyar felsőoktatásba, tavaly ez a szám még 99 ezer volt.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Negyedével nőtt a felsőoktatásba jelentkezők száma egy év alatt

Több mint 126 ezren jelentkeztek idén a magyar felsőoktatásba – közölte a kulturális és innovációs miniszter Budapesten, a felsőoktatási képzések jelentkezési eredményeit ismertető sajtótájékoztatón.

Csák János elmondta, tavaly a jelentkezők száma még 99 ezer volt, az emelkedés azt jelenti, hogy nőtt a felsőoktatási képzési rendszer vonzereje.

A kormány célja, hogy "gazdaságilag erős, kulturálisan magabiztos, magabíró családokból" álló nemzet éljen itt, a Kárpát-medencében - jelentette ki a miniszter, hangsúlyozva: minden egyes szakpolitikai intézkedés ezt szolgálja.

Csák János felidézte, az elmúlt öt évben a felsőoktatási rendszerben nagyon sok változtatást léptettek életbe, ezek azt szolgálták, hogy minél több jogosítványt adjanak oda a családoknak, a fiataloknak, és egyben kielégítsék Magyarország gazdasági és kulturális igényeit.

A GDP folyamatosan, erőteljesen nő, és ehhez az kell, hogy a képzési rendszerben olyan képzési struktúrákat építsenek ki, amelyek szolgálják a gazdaságot

- fűzte hozzá.

A miniszter emlékeztetett, ezért kezdeményezték tavaly - sok konzultáció után - a felvételi rendszer megváltoztatását, és ezért adtak több jogosítványt az egyetemeknek.

Csák János kiemelte azt is, sokkal többen jelentkeztek a felsőoktatásba hátrányos helyzetű járásokból, mint korábban. Külön örömtelinek nevezte, hogy a tanár, a tanító és az óvodapedagógus szakokra is a korábbinál többen jelentkeztek.

A részleteket ismertetve Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára arról beszélt, a megújult magyar felsőoktatásba 126 449-en jelentkeztek, az immár teljes elektronikus felvételi eljárás keretében.

A megújított felvételi rendszer 27 százalékkal növelte a jelentkezői számot. Továbbá

százezer olyan leendő hallgató jelentkezett, akinek nincs diplomája. Ez utóbbi szám 26 ezerrel nagyobb a tavalyinál,

azaz az átlagot meghaladóan, 34 százalékkal nőtt a diplomával még nem rendelkező jelentkezők száma - közölte.

Az államtitkár elmondta, minden ötödik jelentkező műszaki, természettudományi, matematikai vagy informatikai területre szeretne bejutni. Az idősebbek esetében is erőteljes az emelkedés: 32 százalékkal többen jelentkeztek.

A legidősebb jelentkező 75 éves, ő germanisztika szakon szeretne tanulni.

Hankó Balázs kitért arra is, hogy nőtt a vidéki felsőoktatási intézmények népszerűsége: a nyíregyházi egyetemre 60, a miskolcira 40 százalékkal nőtt a jelentkezők száma, de a dunaújvárosi, a soproni és a veszprémi intézménybe is átlag feletti számban szeretnének bejutni hallgatók.

Az államtitkár kiemelte, hogy a magyar felsőoktatásban tizenegy egyetem "elitligás", azaz a világ egyetemeinek legjobb öt százalékában van.

A sajtótájékoztató után Csák János a témában tartott háttérbeszélgetésen az elmúlt hónapokban felvetődött kérdésekre reagálva arról beszélt, hogy a felsőoktatásban ma csökken a lemorzsolódás, mind a hazai, mind a külföldi hallgatók esetében. Ez meglátása szerint annak tudható be, hogy az intézmények sokkal több gondot fordítanak a "diákjólétre".

A miniszter kiemelte azt is, hogy 2018-hoz képest kiugróan jó teljesítményt értek el az egyetemek, miután nőtt a publikációk száma.

Ugyancsak kritikákra reagálva Csák János azt mondta, nem igaz, hogy "inflálódna" az egyetemi tanárok kinevezési rendje.

Kérdésekre válaszolva közölte, GDP-arányosan az európai uniós átlag felett költ Magyarország a felsőoktatásra a tavalyi és a tavalyelőtti adatok szerint.

A stratégiai változások meghozzák majd az eredményeket, a felsőoktatásban két év alatt szemmel látható a javulás - jelentette ki Csák János, hozzátéve: a felsőoktatás átalakítása az egyik legnagyobb sikeres projekt az elmúlt 33 évben.

Kijelentette azt is, hogy az Erasmus-programban saját forrásból biztosítják majd 2024-től a finanszírozást.

A miniszter közölte, 2013-ban a külföldi hallgatók száma 13-14 ezer volt, mára ez több mint 42 ezerre nőtt.

Hankó Balázs a háttérbeszélgetésen elmondta, a jelentkezők száma az alapképzésben emelkedett jelentős mértékben: míg tavaly 65 százalék jelentkezett alapképzésbe, idén ez az arány 70 százalék. Továbbá 74 százalékkal többen jelentkeztek a szakképzésből a felsőoktatásba, mint tavaly.

A jelentkezők 60 százaléka nő, 40 százaléka férfi.

Az első diplomaszerzésre jelentkezők száma 100 ezerre nőtt, tavaly 74 ezer volt, mindez 34 százalékos emelkedést jelent - közölte az államtitkár.

Szólt arról, hogy a "modellváltott" intézményeket választották a legtöbben (62 százalék). Emelkedett továbbá az egyházi intézmények aránya: tavaly 9, ma már 11 százalék az arányuk. Az állami intézmények aránya (23 százalék jelenleg) viszont csökkent.

A legtöbben (17 829) az Eötvös Loránd Tudományegyetemre (ELTE) jelentkeztek, a szám 16 százalékos növekedést mutat

- közölte Hankó Balázs.

Az ELTE után a Debreceni Egyetem (11 351 jelentkező), majd a Szegedi Tudományegyetem (9 015) következik.

Az államtitkár elmondta, nőtt a vidéki egyetemek népszerűsége: a jelentkezők 57 százaléka Budapestre, 43 százaléka vidéki intézménybe szeretne bejutni, ez az arány tavaly 60-40 százalék volt.

Hankó Balázs közölte,

idén mintegy 6 ezren jelentkeztek tanárnak, tanítónak, a tavalyi 4400-hoz képest.

A közreadott sajtóanyag szerint idén 88 074-en jelentkeztek alapképzésre, míg tavaly 63 622-en. Mesterképzésre 21 396-an szeretnének bekerülni, 2022-ben ez a szám 18 193 volt. Az osztatlan képzésre jelentkezők száma a tavalyi 11 090-ről 12 232-re nőtt. Felsőoktatási szakképzésben az idén 4747, tavaly 6285 jelentkező volt.

A legnépszerűbb képzési terület idén a gazdaságtudományi volt, 21 százalékkal.

Címlapról ajánljuk
Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.

Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

A franciák mennyiség szempontjából ugyanannyit isznak, mint mi. Viszont ott az átlagéletkor magasabb, az alkohollal kapcsolatos megbetegedések száma jóval kisebb. Ennek hátteréről, a magyar férfi és női alkoholizmus milyenségéről, az absztinencia megtartásának nemek közti különbségeiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Zacher Gábor toxikológus, sürgősségi orvos.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Súlyos támadás érte Moszkvát, kiszivárgott a titkos NATO-misszió - Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Súlyos támadás érte Moszkvát, kiszivárgott a titkos NATO-misszió - Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Az éjjel masszív támadás érte Moszvkát: a légvédelem több mint 800 drónt lőtt le az orosz főváros körül. Tegnap kiderült, hogy francia katonák teljesítenek szolgálatot Ukrajnában, akik főleg ukrán katonák képzésében és a francia haditechnikai eszközök karbantartásában segítenek. A donyecki fronton az oroszok Druzskivkát, Raiszkét, Limant és Mikolaivkát kezdték el kisebb létszámú gyalogosrajokkal támandi, nagyobb mozgásokról nincs hír. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×