Kocsis Máté kifejtette, az ország politikai nyomás alatt áll. Más uniós tagállamok vezetői, a brüsszeli elit tagjai, vagy akár az amerikai nagykövet mind azt szeretnék, hogy Magyarország fegyverszállításokkal vagy legalább fegyverszállítmányok átengedésével, minél inkább vegyen részt a katonai konfliktusban.

A magyar emberek azonban világosan elmondták, Magyarország nem kíván belesodródni a háborúba - hangsúlyozta a politikus. A frakcióvezető rámutatott, a politikai nyomásgyakorlásra politikai válaszokat kell adni, méghozzá világosat.

A magyar kormány többször kinyilvánította álláspontját, de a magyar Országgyűlés még nem hozott békepárti határozatot. A nyilatkozat egyik célja a kormány álláspontjának támogatása, ugyanakkor nem lehet arról elfeledkezni, hogy a háborúban emberek halnak meg, árvák és özvegyek maradnak hátra - szögezte le Kocsis Máté. Hozzátette: ehhez képest a nagyhatalmak nem a béke különböző verzióit próbálják elérni, hanem fegyverszállítmányokat akarnak odaküldeni.

A határozat pontjai elítélik Oroszország katonai agresszióját és elismerik Ukrajna jogát az önvédelemre - közölte a frakcióvezető, és hangsúlyozta: ez nem jelenti azt, hogy bármely ország saját érdekeink háttérbe szorítására kényszeríthet bennünket.

A nyilatkozat rögzíti azt is, hogy a gazdasági szankciók nem csillapították a háborút, nem kényszerítették térdre Oroszországot, ellenben óriási gazdasági károkat okoztak egész Európának.

Magyarország ellenzi a további energiaszankciókat. A gáz- és olajimport teljes befagyasztása, vagy a nukleáris fűtőelemek behozatali tilalma jelentős ellátási zavarokat okozna és tovább növelné az inflációt - mondta a politikus.

Kocsis Máté elmondta, a svéd és a finn NATO-csatlakozás kapcsán ellenvélemények fogalmazódtak meg a Fidesz frakcióülésén. Ezek egy része politikai természetű volt, mivel svéd és finn politikusok korábban sokszor rágalmazó nyilatkozatokat tettek Magyarországról. Ezért a frakció döntött arról, hogy még a ratifikáció előtt az Országgyűlés elnöke, vitarendezési és tájékozódási célból, küldjön parlamenti delegációt a két országba. A politikus szerint ugyanakkor a frakció, és végső soron a parlament normális ügymenetében meg fogja szavazni a két ország csatlakozását.

A politikus szólt arról is, hogy a frakció tanácskozásán egy közelmúltban napvilágra került "vérlázító, bicskanyitogató" pedofil bűncselekmény miatt

felmerült, hogy a gyermekvédelmi törvény további szigorítására van szükség.

Ez hosszú jogalkotásai folyamat, de a cél egyértelmű: meg kell védeni a gyermekeket az erőszakos propagandától és az elkövetőktől.

A "kitörés napja" elnevezésű rendezvényhez kötődő erőszakos cselekményekről Kocsis Máté azt mondta, új jelenség, hogy magyarországi szélsőbaloldaliak behívnak külföldieket az országba, akik aztán magyar állampolgárokat vernek az utcán ránézésre. Szavai szerint "különös fénytörésbe helyezi a történteket", hogy ezek az erőszakos csoportok, legalábbis ideológiai vagy médiaszinten, összekapcsolhatók a magyarországiakkal.

A politikus kijelentette, határozott célja a parlamenti frakciónak, hogy ne engedjen semmilyen teret a szélsőséges baloldali vagy erőszakos csoportosulásoknak. Hozzátette: "ha ehhez törvényt kell majd alkotni, akkor azt fogjuk tenni".