eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A szavazatszámláló bizottság tagja lezár egy urnát a Nagykanizsa Központi Óvoda Kossuth téri Tagóvodában kialakított szavazókörben az országgyűlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson 2022. április 3-án.
Nyitókép: MTI/Varga György

Rideg számokkal mutatjuk be, hogy miért vesztett ott a baloldal, ahol nem lett volna szabad

30 éve nem nyert önkormányzati választást a jobboldal ott, ahol most vasárnap a kormánypárti jelölt diadalmaskodott. Pesterzsébeten a számok egyértelműen mutatják, hogy mi az ellenzék fő baja.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt Budapesten a XX. kerületben a egy olyan körzetben volt választás, ahol még soha nem nyert a Fidesz. Most megtörtént, ráadásul úgy, hogy a kormánypárti jelölt több, mint 50 százalékot kapott, Ennek azért van jelentősége, mert összesen hatan indultak.

A szavazás előtt mi is latolgattuk az esélyeket, és arra jutottunk, ha nem a baloldal nyer, akkor az komoly következményekkel kellene járjon. Mielőtt erről ejtenénk szót, nézzük a számokat.

A 2019-ben három induló mérette meg magát a XX. kerület 10. választókerületében. Akkor az ellenzéki összefogás jelöltje, az azóta elhunyt Komoróczy László győzött a szavazatok majd 56 százalékával. A fideszes Szombathy Dénes Gyula 36,6 százalékot kapott, a harmadik jobbikos induló pedig 7 és felet.

Sima győzelemről beszélhetett a baloldal és komoly vereségről a jobb.

A szavazatok terén ez úgy mutatkozott meg, hogy az ellenzékre 1090 voks érkezett, míg a kormánypártokra 714. Mindez 46,24 százalékos részvétel mellett történt. Ez megfelelt a budapesti átlagnak, igaz valamivel alatta maradt annak, hiszen a főpolgármester esetében 51 és fél százalékos volt a részvétel.

Mindez azért érdekes, mert december 18-án az itt élők 24 és fél százaléka volt csak hajlandó aranyvasárnapon politikával is töltenie az idejét. Az adatokat böngészve viszont kiderül, hogy a kormánnyal szimpatizálók elkötelezettebbek.

A Fidesz-KDNP ugyanis a 2019-es szavazóinak 76,05 százalékát megőrizte. A már említett három évvel ezelőtti 714-ből 543–at.

Ezzel szemben a baloldal jelöltje 2019 őszén még 1090 voksot kapta meg, míg most csak 456-ot. Ez azt jelenti, hogy a baloldalnak csupán a szavazóinak a 41,83 százalékát sikerült megtartania. Ez utóbbi szám azt mutatja, hogy amennyivel fogyott a részvételi kedv, annyival csökkent arányosan a baloldali szavazók száma is, a kormánypártnál azonban nem így volt. Magyarán ők sokkal elkötelezettebbek, vagy jobban hisznek a kormány politikájában és ezt fontosnak is tartják megerősíteni. Ezt azzal is alátámasztjuk, hogy most a 3 évvel ezelőtt vereséget szenvedett Szombathy Dénes Gyula győzött. A személy tehát nem igazán mérvadó még az ilyen helyi voksolásnál sem, ha az elkötelezettség erősebb faktor.

Ahogy a legutóbbi cikkünkben is írtuk az InfoRádiónak nyilatkozó elemzőre hivatkozva: “a liberális demokrácia válságára nem reflektálnak (mármint az ellenzék). A rendszerváltás után másolták a nyugatot, abban bíztak, hogy ilyen módon tudunk felzárkózni hozzájuk és ebből nem engednek,

"ez az illiberalizmus elleni harc eszköze".

A Fidesz viszont szeretné megreformálni a liberális demokráciát, ezért kritikus Brüsszellel is, mert szerintük nem jó amit ott csinálnak. E közben az ellenzék nem képes befogadni, hogy van valóságalapja ennek a megközelítésnek és ezért sem tudnak előnyt szerezni”.

A kérdés tényleg az, hogy az áprilisi országos választások utáni sorozatos fővárosi önkormányzati vereségeket nézve (10:4 a kormánypártok javára) hajlandók-e és egyáltalán tudnak-e változtatni. Ha nem, akkor ahány napot hatalmon vannak Budapesten az ellenzéki politikusok, annyival nő a Fidesz esélye a 2026-os országos választásokon. Márpedig idén tavasszal a főváros volt a baloldal bástyája, hiszen a 18 egyéni választókerületből 17-et megnyertek. Az már egy másik kérdés, hogy ez is kevés volt a negyedik jobboldali kétharmad megakadályozására.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×